Az életével játszik Carles Puigdemont katalán elnök?
Elődjéhez, Lluis Companyshoz „hasonlóan járhat” Carles Puigdemont katalán elnök, ha kedden délután, romániai idő szerint 7 órakor a barcelonai parlament plenáris ülésén bejelenti a Katalán Köztársaság létrejöttét. Az egyáltalán nem burkolt fenyegetést Pablo Casado, a spanyol Néppárt szóvivője fogalmazta meg hétfőn délután.
A nyilatkozat óriási felháborodást váltott ki, ezért Casado úgy finomított rajta, hogy Puigdemont is börtönbe kerülhet, mint 1934-ben Lluis Companys, aki 83 évvel ezelőtt kikiáltotta a függetlenségét. Companyst letartóztatták és hat évvel később a Franco-diktatúra kivégeztette.
Spainsh Popular party threatens to Catalan president @KRLS @SkyNews @UNGeneva @ONUHumanRights @TheElders @Europarl_EN @coe @KofiAnnan @hrw pic.twitter.com/FlAgkLs7Of
— Robert Masih Nahar (@rmnahar) 2017. október 9.
Puigdemont-t saját párttársai is óvatosságra intették, őket a tőkeerős cégek távozásának lehetősége és a vasárnapi, több százezres függetlenségellenes tüntetés gondolkodtatta el. Marta Pascal, a Puigdemont által vezetett függetlenségpárti PDeCAT képviselője azt nyilatkozta a BBC-nek a katalán elnök „jelképes nyilatkozatot” tesz csak kedden este. Santi Vila, a tartomány gazdasági minisztere „tűzszünetet” javasolt Madrid és Barcelona között.
Az óriási lobbierőt képviselő Cercle d’Economia vállakozói szövetség is óvatosságra intette Carles Puigdemont katalán elnököt. Ramón Tremosa, a PDeCAT európai parlamenti képviselője az Onda Vasca rádióadónak viszont kifejtette: azt várja, hogy kedden a katalán elnök kihirdeti a függetlenséget, ám annak végrehajtását felfüggesztik a nemzetközi elismerés megszerzéséig, ahogy az történt Szlovénia esetében.
Ott vannak a keményvonalas függetlenségpártiak is, akik felemlegetik Puigdemont-nak azt a – referendum előtt tett - ígéretét, hogy az igenek győzelme esetén 48 órán belül kikiáltják a Katalán Köztársaságot. S mint helyszíni tudósításainkban megírtuk a szavazások részt vettek 91 százaléka az elszakadás mellett voksolt. A katalán függetlenségi mozgalom egyik mozgatórugója, a Jordi Sanchez által vezetett ANC nem elégszik meg semmi kevesebbel, mint a függetlenség kikiáltásával.
Benet Salellas, a szélsőbaloldali Népi Egység (CUP) nevű párt képviselője kijelentette: nyertek a referendumon, és kedden érvényesíteni kell az eredményeket. A politikus szerint nem lenne korrekt „elodázni” a katalán köztársaság kikiáltását, és pártja nem értené meg, ha ezt nem tennék meg kedden. A katalán parlamentben 10 képviselővel rendelkező párt a függetlenséget támogatja, de nem tagja a katalán kormánynak. A spanyol sajtó szerint a CUP nyilatkozatával nyomást akar gyakorolni a kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségre.
Madrid mindenre felkészült
A spanyol kormány minden eshetőségre felkészült – erről Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a COPE rádiónak, hangsúlyozva, hogy egy katalán függetlenségi nyilatkozat nem marad majd válasz nélkül. „Meg fogjuk akadályozni Katalónia függetlenségét. Meghozzuk a szükséges intézkedéseket. Katalónia elszakadása nem fog megtörténni” – tolmácsolta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szavait Pablo Casado, a spanyol konzervatív Néppárt (PP) szóvivője, aki összefoglalta a kormánypárt vezetőtestületének hétfői ülésén elhangzottakat.
Pedro Sánchez, a spanyol parlament legnagyobb ellenzéki erejének Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Barcelonában tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: támogatják a jogállam válaszát egy esetleges katalán függetlenségi nyilatkozattal szemben. Egyúttal kérte a katalán elnököt, térjen vissza a törvényesség útjára, mert szerinte van még idő a párbeszédre.
A katalán ellenzék is süregti Madridot
Albert Rivera, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki frakcióját adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke sürgette a spanyol kormányt, hogy alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkelyét (amely lehetőséget ad a Katalónia feletti ellenőrzésre), és írjon ki előrehozott választásokat az autonóm régióban. Óvatlanságnak nevezte nem fellépni egy lehetséges függetlenségi nyilatkozattal szemben.
Pablo Echenique, a baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) szervezeti titkára hétfői megszólalásában egy új népszavazást követelt, ezúttal az állammal egyeztetve, mint az egyetlen lehetséges utat az ország egységének megőrzéséhez. Hibának nevezte a katalán függetlenség kinyilvánítását, és bírálta a spanyol kormányt, amiért nem tárgyalt a katalán kormánnyal.
Az elmúlt hetekben a katalán függetlenségi tüntetéseket szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil politikai szervezet kedd délutánra ismét megmozdulásra hívta az elszakadás híveit, ezúttal a katalán parlament épületéhez, hogy kifejezzék a katalán kormány támogatását az ülés idején.
Mit lép Spanyolország, ha ma Katalónia kinyilvánítja függetlenségét?
Az autonómia felfüggesztése
Az első lehetőség, hogy a spanyol kormány aktiválja az alkotmány 155-ös cikkelyét, amely szerint ilyen esetben a spanyol kormány részben vagy egészben felfüggesztheti Katalónia autonómiáját. Elemzők szerint ezt akkor lehet megtenni, ha egy autonóm tartomány alkotmányellenesen cselekszik, vagy olyan módon, ami végzetesen veszélyezteti Spanyolország egészének érdekeit. Ez a függetlenség kinyilvánításával megvalósul, tehát alkotmányosan megtehető a lépés. A lépés nem menne egyik pillanatról a másikra: a spanyol miniszterelnöknek értesítenie kell először a katalán elnököt és kormányt, és ha Puigdemont elutasítja a felfüggesztést, akkor a spanyol szenátusnak kell szavaznia. Nem kétséges, hogy a szenátus a felfüggesztés mellett szavaz, ekkor következik a gyakorlati végrehajtás.
A katalán parlamentet feloszlatják, és két hónapon belül új regionális választásokat kell kiírni. A választáson a jelenlegi parlament tagjai is indulhatnak, ha nem követtek el illegális cselekményt (kérdés, mi minősül annak a népszavazással kapcsolatban). Ez a megoldás valószínűleg erősítené a szeparatista mozgalmat, feltüzelné az ellenállást, ráadásul az új parlament lehet, hogy ismét a szeparatisták lennének többségben, és akkor kezdődik minden elölről.
Szükségállapot
A második lehetőség a szükségállapot bevezetése lenne, amikor a spanyol kormány a hadsereget vetné be, hogy átvegye Katalónia közvetlen irányítását. Ez igen valószínűtlen, mivel már a népszavazás során is sok atrocitást és közel ezer sérültet eredményezett a rendőri közbeavatkozás, hát még akkor mi lenne, ha az elszántabb katalánok a hadsereg ellen kezdenének szabadságharcba? A szükségállapot ráadásul olyan eszközök bevetését is lehetővé teszi, amit az alkotmány nem, vagyis maga a szükségállapot bizonyos értelemben félreteszi az alkotmányt, amelyre eddig a spanyol kormány hivatkozott.
Tárgyalás
A harmadik lehetőség a tárgyalás, kompromisszumkeresés. A spanyol miniszterelnök elutasította a tárgyalást, így valószínűleg közvetítőnek, harmadik félnek kéne vezetni a békéltetést, felvetve új lehetőségek, esetleg alkotmányos változtatások mérlegelését, valahogy úgy, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Puidgemont az Európai Bizottsághoz fordult már korábban, hogy közvetítsen, de az hallani sem akart erről, belügynek minősítve az esetet.