Eredménytelen lett a magyar államfőválasztás első fordulója hétfőn az Országgyűlésben, mert egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatást.

A második szavazás után az lesz a köztársasági elnök a két jelölt - Áder János és Majtényi László - közül, aki a legtöbb voksot kapta.

Kövér László házelnök a plénum előtt bejelentette: 175 képviselő adta le voksát. Áder János 131, Majtényi László 44 szavazatot kapott. A szavazás érvényes volt, de eredménytelen lett, ezért második fordulót tartanak - közölte a házelnök, aki egy óra 20 perc szünetet rendelt el a szavazás idejére.

A szavazás előtt a két jelölt bemutatkozhatott a képviselőknek.

Majtényi: helyre kell állítani a köztársaságot

Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához - hangoztatta Majtényi László, a baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt hétfőn a parlamentben. A volt ombudsman az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.

Abban összegezte programját, hogy mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A volt ombudsman megköszönte az őt jelölőknek, hogy hitet tettek rendszerkritikus programja mellett.

Majtényi László elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. A magánnyugdíjpénztárakra, trafikokra, földekre, az "elcsent tan- és sajtószabadságra", a kultúra szabadságára utalva azt mondta: be kell látni, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében lehet bízni.

A jelölt az 1989-90-es alkotmányos értékekhez, a parlamenti demokráciához visszatérést sürgette. Az önzés korlátozását szorgalmazva kiemelte: szabad és szolidáris Magyarországot szeretne.

A bevándorlásról szólva Majtényi László azt fogalmazta meg, hogy "morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elűzöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira". "Csak az jó menekültpolitika, amely az emberiesség erkölcsi és jogi követelményeinek megfelel" - hangoztatta. Machiavellit idézve azt mondta, "ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig te magad leszel az ellenség". Közölte, a belviszály minden fejlődés legfőbb gátja, azonban a békességnek vannak kulturális előfeltételei.

A nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel, az elnyomással, a környezet pusztításával soha nem lehet békét kötni - jelentette ki Majtényi László, aki azt is jelezte: folyamatos vitára is szükség van, ugyanis amíg csak egy vélemény érvényesül, soha nem lesz béke.

Majtényi László jelezte, az eddigi államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. A jelölt azt is kiemelte, hogy nem lenne fél óránál tovább hálás az őt megválasztó pártoknak, mert a hála nem alkotmányossági kategória. Hozzátette, hogy köztársasági elnökként nem lenne "odafagyott mosolyú köszönőember, sem pedig néma és komor szfinx". Közölte, hogy megválasztása esetén maradéktalanul élne minden eszköztárral, s mivel szerinte az alkotmányosság megroppant, "unortodox eszközök alkalmazásának" is helyet adna. Erre példaként a korlátlan beszédjogot hozta, továbbá azt, hogy korlátlanul nyújthatna be törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek. Noha utóbbit a parlament nem köteles elfogadni, de megtárgyalni igen - fűzte hozzá.

Majtényi László szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy első törvényjavaslata a sajtószabadságról szólna, mert egyre-másra szűnnek meg a "sajtószabadság utolsó közlönyei". További javaslatai között említette egy új alkotmánybírósági törvény, egy szociális, a felsőoktatási és közoktatási, és a korrupció megfékezését célzó jogszabály kidolgozását. Beszédében megjegyezte azt is, hogy kevesebb gyalázkodás, hazugozás, "sorosozás", idegen ügynöközés több lett volna. Az elmúlt hetek fényében azt is kérhetné - jegyezte meg -, hogy ha vannak a parlamentben olyan pártok, amelyeknek vezetői élvezték Soros György támogatását, akkor szavazzanak rá, de nem kéri.

Áder János: tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt!

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket.

Az államfő hétfőn a parlamentben, a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944-45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen - idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen "épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös", parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik. 

Kiemelte ugyanakkor, hogy a környezetvédelmet illetően a Föld szinte minden országára jellemző a politikai nemtörődömség, a kormányzati felelőtlenség. Úgy fogalmazott, szomorú volt szembesülnie "a rövidtávú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel". Megemlítette, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során, valamint azt is, hogy nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön, és hogy a Kárpát-medencének - a klímaváltozás szempontjából - Európában egyedülálló a sérülékenysége.

Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.

Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.

Végül utalt a jövő évi országgyűlési választásra, jelezve, hogy "a politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog". Azt kérte a képviselőktől, hogy e vita során gondoljanak a 200 éve született Arany Jánosra, aki a következőket mondta: "Aki azt mondja; én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olyba veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. (..) Nem gondoltuk meg, hogy ha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk; nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földeink (...), nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem?"