Fénytanért hárman kapták megosztva a fizikai Nobel-díjat
Fénytanért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapja az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.
A bizottság indoklása szerint a három tudós 20 évvel ezelőtt felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény.
Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és az 1990-es évek vége óta az Egyesült Államokban kutató és amerikai állampolgár Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) forradalmi újításainak köszönhetően megszülettek a kékfény-kibocsátó diódák, és lehetővé vált a három monokromatikus fényforrás (a vörös, a zöld és a kék) segítségével fehér fényt előállítani. "Míg az izzólámpák a 20. század fényforrásai voltak, a 21. századot a LED-es lámpák árasztják el fénnyel" - mutat rá a közlemény.
Hosszú élettartam, takarékosság
A ragyogó fehér fényt kibocsátó LED-es lámpák a leghosszabb élettartamú és a leginkább energiatakarékos fényforrások. A legújabb diódák fényhasznosítása (a fényáram és fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa) eléri a 300 lumen/wattot. Ez 16 izzólámpa vagy 70 fluoreszcens lámpa fényhasznosításával egyenértékű.
Mivel a világ villamosenergia-felhasználásának negyedét világításra fordítják, a LED-es lámpák elterjedése segít megóvni a Föld erőforrásait, nem beszélve arról, hogy míg egy fehérfény-kibocsátó dióda élettartama eléri a 100 ezer órát, a lumineszcens fényforrások 10 ezer órán át működnek, az izzólámpák élettartama pedig mindössze ezer óra.
A kékfény-kibocsátó diódák feltalálása 1,5 milliárd ember életkörülményeit javította a világ olyan térségeiben, ahol villamosenergia-hálózati lefedettség híján kis teljesítményű helyi napkollektorokkal is működtethetők az energiatakarékos LED-es lámpák.
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.