Elfogadta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló Tavares-jelentést. A 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumnak az a fő megállapítása, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek.

Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.

Ki szavazta meg, ki ellenezte, ki tartózkodott? Mivel a szavazáshoz nem kértek név szerinti voksolást (role-call vote), a parlamenti rendszer nem rögzítette, hogy ki hogyan szavazott. Így csak találgatásokba lehet bocsátkozni arról, hogy pontosan kik támogatták és ellenezték a magyar kormány számára kellemetlen jelentést, például kik szavaztak ki a néppárti frakcióból. A 765 EP-képviselőből (akik közül 701 vett részt a szavazáson) 274-en tartoznak az Európai Néppárthoz, amelynek a Fidesz is tagja, és amely támogatta a magyar kormányt, illetve elutasította a Tavares-jelentést. A szocialistáknak (S&D), liberálisoknak (ALDE), Zöldeknek és a baloldaliaknak (UEL/NGL) összesen 372 képviselőjük van, vagyis a többségük csak relatív. Valószínűleg nemmel szavazott az euroszkeptikus EFD 33 képviselőjének többsége. Kérdéses ugyanakkor, hogy hová állt az Európai Reformerek és Konzervatívok 56 képviselője. A brit konzervatívok által létrehozott csoport nem a magyarok miatt ellenzi az állásfoglalást, hanem mert az az alapvető értékekre hivatkozva általában is bele kíván szólni a tagállamok belügyeibe.

Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az EP tavaly februárban határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban.

A jelentés egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a keddi strasbourgi vitában és az azt követő sajtótájékoztatón is többször utalt rá, hogy a baloldali frakciók (szocialisták, liberálisok, zöldek és radikális baloldaliak) többségben vannak az EP-ben, így valószínűleg elfogadják a Tavares-jelentést. Annak ellenére is, hogy a magyar kormányfő szerint az állásfoglalás sérti az alapító szerződéseket, mivel egy olyan egyedi intézményt kíván felállítani, ami gyámság alá vonná az egyik tagállamot.

Az állásfoglalás nem tartalmaz közvetlen szankciókat, az EP-nek nincs joga például pénzt megvonni Magyarországtól. Politikai értelemben a Fidesz és az Orbán-kormány még jól is jár: szinte biztos, hogy a választási kampányban fel fogják használni ezt a témát.

Hosszabb távon, a diplomáciai kapcsolatokban ugyanakkor kellemetlen lehet a jelentés. Felszólítja ugyanis a magyar hatóságokat, hogy számoljanak be arról, teljesítették-e az abban megfogalmazott ajánlásokat, és a bizottság, a tanács egy-egy képviselője, illetve Tavares egy trojkában folyamatosan ellenőrizné, megtörténtek-e a módosítások (például törölték-e az alaptörvényből az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített rendelkezéseket).

A Fidesz országgyűlési ellenhatározattal csap vissza. Súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés, melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai Parlamentnek - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Dobogókőn. „Nem tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján - népszavazással is megerősítve - beléptünk az Európai Unióba, most valaki egyoldalúan felül akarja írni” - jelentette ki a kormányfő. A Tavares-jelentés körüli vita részleteit nem kívánta bővebben minősíteni, hangsúlyozta, Brüsszelben mindent elmondott, ám érvei szerinte nem értek célt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: csak "zárt füleket" látott, nyitottakat nem. Mint elmondta, nem kizárólag, s nem elsősorban Magyarország számára, hanem az európai jövő és az Európai Unió szempontjából veszélyes, amit "ellenfeleink, az országgal ellenséges erők" tettek. Hangsúlyozta: a baloldalnak is meg kellene értenie, hogy az alapszerződést módosítás nélkül nem lehet felülírni. Orbán Viktor elmondta, hogy a Tavares-jelentés megszavazására nem a magyar kormány, hanem a magyar parlament fog válaszolni az Európai Parlamentnek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már jelezte, hogy ennek érdekében a frakció a parlament csütörtöki ülésén határozatot terjeszt elő - tette hozzá.

Orbán már kedden kijelentette, hogy nem kíván együttműködni egy nem létező testülettel (a trojka új találmány, sehol nem szerepel ilyen az uniós szerződésekben), és nem teljesíti az ajánlásokat. Erre az esetre a jelentés azt írja: felkéri az elnökök értekezletét (az EP házbizottságát, ahol az elnök és a frakcióvezetők foglalnak helyet), hogy „mérlegelje” az EU-szerződés 7. cikk 1. bekezdésének „indokoltságát”, vagyis egy sokkal komolyabb eljárás lehetőségét is meglebegteti.