Az Európai Parlament (EP) kedden folytatta le a plenáris vitát, szerdán pedig szavaz Strasbourgban az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló jelentésről, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő készített. A keddi vitában részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.

Orbán: nem akarunk gyámkodó Európát

Beszédében Orbán igazságtalannak és bántónak nevezte a Magyarországot „szégyenpadra ültető” Tavares-jelentést, ugyanis az szeinte nyíltan kettős mércét alkalmaz, és lebecsüli "azt a hatalmas munkát", amit a magyarok végeztek az ország megújítása érdekében.

„Nincsenek illuzióim a szerdai szavazás kimenetelét illetően. Mégis, azért jöttem el Strasbourgba, hogy megadjam a tiszteletet az intézménynek és a választott képviselőknek. A magyarok ugyanis - függetlenül az EP döntésétől - tisztelettel gondolnak az európai polgárokra” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán szerint csak két ország van Európában, amely ki tudott jönni az EU-IMF-segélyprogramból. A Tavares-jelentés szerinte komoly veszélyt jelent Európára, ugyanis a megfogalmazott javaslat sérti az alapító szerződéseket, egy olyan egyedi intézményt kíván felállítani, ami gyámság alá vonná az egyik tagállamot. „Mi magyarok nem akarunk oylan Európát, ahol a sikeres országokat büntetik!" - mondja Orbán, aki szerint a magyarok küzdeni fognak a kettős mérce és a hatalommal visszaélés ellen, illetve azok ellen, akik birodalmat akarnak csinálni az EU-ból.

Tavares magyarul oktatta ki Orbánékat

A keddi vita elején Rui Tavares zöldpárti portugál EP-képviselő magyarul felolvasta az EU-szerződés 2. cikkét arról, hogy milyen értékeken is alapul a közösség. „Ezt nem Brüsszel kényszerítette, ezt a tagállamok vállalták" - mondja a portugál képviselő, aki szerint ők ezt komolyan veszik, ezért dolgoznak egy éve a magyarországi események értékelésén. Tavares hozzátette: arra a következtetésre jutottak, hogy rendszerszintű változások történtek Magyarországon, amelyek eltérnek a 2. cikktől. Eddig is párbeszédben voltak a magyar kormánnyal, és ezt szeretnék folytatni a jelentés elfogadása után is. A portugál egy „nem politikai testülethez” szeretne fordulni, az úgynevezett koppenhágai bizottsághoz, hogy az értékelje az alapvető értékek érvényesülését.

Barroso örül a magyar kormány reakciójának

A Bizottság nevében José Manuel Barroso köszönetet mond Tavaresnek, mert szerinte is létfontosságú, hogy tiszteletben tartsák az alapvető értékeket. A Bizottság elnöke beszámol arról, hogy aggodalmakat fogalmaztak meg az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, és informális levélben közölték is Orbánnal. A Bizottság, mint a szerződések őre három területet azonosított, ahol az alaptörvény módosítása ütközhet au európai joggal: a fizetési kötelezettségek, a perek áthelyezése és a politikai hirdetések korlátozása. A magyar hatóságok az első kettőre úgy reagáltak, hogy engednek, és módosítják az alaptörvényt. Ezt a Bizottság üdvözlendőnek tartja - mondja Barroso, aki szerint figyelni fogják, valóban megtörténnek-e a módosítások.

A következő hónapokban a Bizottság megfogalmazza a javaslatait egy olyan, "fejlettebb" intézményrendszerre, amely segít azonosítani, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek a 2. cikkben szereplő értékek - mondja Barroso. Már van ugyanakkor egy "igazságszolgáltatási pontozótábla", amit már használtak is Románia és Bulgária esetében. Meg kell keresni annak a módját, hogy megelőzzék az aggodalomra okot adó helyzetek kialakulását. Ez minden európai intézmény együttműködését igényli, és a Bizottság együttműködést vár a tagállamoktól is, mert ez az európai polgárok értékeit szolgálja.

Orbán a múlt héten levelet küldött Barrosonak, amelyben azt írta, készek tárgyalni, hogy orvosolják a fennmaradó problémákat, aminek a Bizottság elnöke nagyon örül. Felidézi, hogy a bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bíróság is nekik adott igazat, és a magyar kormány is engedett. Az adatvédelmi ombudsman ügye jelenleg is a Bíróság előtt van, Orbán állítólag vállalta, hogy bármi is lesz az ítélet, végrehajtják azt. Barroso szerint ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek túlmutatnak az eddig felsoroltakon, például a Velencei Bizottság aggodalmai a negyedik alaptörvény-módosítása kapcsán. A Bizottság ugyanakkor nyugtázta, hogy az Európa Tanács nem indít monitoring eljárást Magyarország ellen.

A Néppárt védi az Orbán-kormányt

A Néppárt nevében Manfred Weber német képviselő veszi védelmébe a magyar kormányt, és kezdi támadni a szocialistákat és a liberálisokat. "Az Európai Tanács úgy döntött, hogy nem indít eljárást Magyarország ellen, akkor meg miről beszélünk?" - kérdezi Weber, aki szerint a jelentés támogatóinak abszurd dolgokkal van bajuk, például azzal, hogy Magyarország a családot férfi és nő kapcsolataként szabályozza, pedig a lisszaboni szerződés ezt tagállami hatáskörbe utalja. Az alaptörvény utal a kereszténységre, de Nagy-Britanniában meg a királynő az egyház feje - mondja Weber, aki szerint "Magyarország a szabadság országa, mi bízunk benne!"

Swoboda: Orbán a hatalmát akarja megőrizni

Ha minden olyan ragyogó és virágzó, miért hagyják ott olyan sokan Magyarországot? - kérdezi Hannes Swoboda, a szocialisták osztrák frakcióvezetője, aki azt sem érti, hogy miért mennek el a befektetők az országból, vagy miért jönnek panasszal a zsidó közösség képviselői, ha olyan nagy a szabadság. A frakcióvezető megérti, hogy Orbán meg akarja őrizni a hatalmat, de a demokrácia szerinte azt jelenti, hogy a politikai erők váltakozva vezetik az országot. Bírálja Orbánt, amiért felszólalásában nem tért ki az egyes pontokra, csak általánosságban minősítette a Tavares-jelentést.

Verhofstadt: módosítgatják az alaptörvényt

Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták frakcióvezetője a Velencei Bizottság véleményéből idéz, amely aggodalmasnak tartja, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogköreit, illetve politikai célokból módosítgatják az alaptörvényt. Ezek szakértők, nem politikusok - kiabál hevesen gesztikulálva Verhofstadt, aki szerint nem szabad szemet hunyni az alapjogok megsértése felett. A jelentés Orbán érdekei ellen van ugyan, de nem a magyar polgárok ellen - mondja a frakcióvezető.

A zöldeket csak a romák érdeklik

Ulrike Lunacek, a Zöldek osztrák képviselője azt mondja: a jelentés nem a magyarokat, nem Magyarországot támadja, hanem a  kormányt bírálja. Amikor 2000-ben szankciókkal fenyegették Ausztriáta Szabadságpárt kormányra kerülése miatt, azt Lunacek nem vette magára, sőt, örült neki, hogy az EU foglalkozik a hazájával. A képviselő nem érti, hogy miért tüntették ki azt a publicistát, aki állatoknak nevezte a romákat. Egy kék kártyás kérdésre Lunacek azt mondja: járt Magyarországon, és tapasztalta, hogy a romák félnek a szélsőségesektől.

Bokros Lajost lekommunistázták

Bokros Lajos, a Konzervatívok és Reformerek nevében szólal fel, és azt mondja: Magyarországon a negyedik alaptörvény-módosítással befejeződött a jogállam lebontása. Bokros azt hangsúlyozza, hogy ő nem balről, hanem jobbról beszél, mire Orbán ceruzát ragad és jegyzetelni kezd. Az egykori MDF-es képviselő bírálja a Fideszt, mert szerinte nem igazi konzervatív. Cohn-Bendit erre bekiabálja, hogy Bokros egy volt kommunista, és a fideszes Gyürk András is szót kér, hogy elmondja, melyik kormányban volt miniszter a jelenlegi EP-képviselő.

Reding bekötött szemmel ítélkezne

A magyar kormánnyal szemben régóta kritikus Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke hosszan sorolja, mely ügyekben léptek fel Orbánék jogszabályai ellen, milyen sikerrel. A Bizottság feladata szerinte, hogy eljátsza a szerződések őre szerepét, és ne riadjon meg az eszközök használatától sem, de ezt Justitia módjára, bekötött szemmel, pártatlanul teszik. A Tavares-jelentés vitája Reding szerint túlmutat Magyarország esetén, arról szól, hogyan lehet megvédeni az alapvető értékeket a tagállamokban, mit lehet kezdeni az úgynevezett koppenhágai dilemmával. Vannak már ilyen kezdeményezések, de tovább kell lépni, a Bizottság párbeszédet kezdeményez ebben az ügyben.

Orbán nem fogadja el a jelentést

Magyarországon egyértelmű a szabály, a házasság egy férfi és egy nő együttélése - reagál a melegek jogaira vonatkozó kritikákra Orbán, aki szerint ezzel egy négyezer éves tradíciót tartanak fenn.  A Velencei Bizottság és az Európa Tanács vizsgálataira utóbbi egyik jelentéséből olvas fel, amely szerint a Fidesznek megvan a megfelelő legitimációja az alkotmány megváltoztatására. A Velencei Bizottság egyik jelentéséből pedig azt idézi, hogy az új választójogi törvény jó alapot biztosít a választások lebonyolításához. Orbán azt kéri a magyar ellenzékiektől, hogy a belpolitikai vitákat ne az EP-ben folytassák.

A magyar kormány átadott egy memorandumot a Tavares-jelentésssel kapcsolatban, abban kitérünk minden részletkérdésre - mondja viszontválaszában Orbán Viktor, aki Swoboda frakcióvezetőnek azt üzeni: folyamatosan nőnek a beruházások, csak a bankok és a monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatóknak nem tetszik a helyzet. A demokrácialeckékre a kormányfő úgy reagál: az ő pártja 1990 óta nyert is meg veszített is, nem szükséges kioktani a demokrácia természetéről. Orbán szerint az antiszemita támadások középpontjában mindig ő áll, mint a zsidó közösség védelmezője.

Érdekes volt a Brüsszel és Moszkva párhuzamról szóló vita - mondja Orbán, aki szerint fontos különbség, hogy Moszkvában nem mondhatta volna el a véleményét a Szovjetunióról. Ugyanakor úgy véli, hogy a magyarokat nem kell megvédeni önmaguktól, mert a magyarok szabadságszerető emberek. A magyar kormányfő szerint nem áll módjában megkérdőjelezni a holnap megszületendő határozat legitimitását, de az, annak természetéből adódóan pártos lesz. „A vádló és a bíró ugyanaz lesz, ezért nem áll módjában elfogadni a határozatot" - zárja a szavait Orbán.