Szabó Máté, az alapvető jogok magyarországi biztosa üdvözli, és jelentős előrelépésnek tartja, hogy a 2011-es népszámlálás adatai szerint a tíz évvel ezelőttiekhez képest lényegesen többen vallották meg a nemzetiségi identitásukat. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az eredménynek gyakorlati következményei is legyenek - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

Szabó Máté alapjogi biztos közleményében emlékeztetett: az alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény rögzíti, hogy a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, és minden, nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön hozta nyilvánosságra a 2011-es népszámlálás eredményeit. Ezek szerint a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként a hivatal népszámlálásért felelős elnökhelyettese a kettős identitás megjelölésének lehetőségét említette. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak "nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen". A második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek.

A népszámlálási adatokat felidézve a hivatal azt írta: a tíz évvel korábbinál majdnem ötven százalékkal többen vallották magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak, és ötven százaléknál is többel emelkedett a roma identitásukat megjelölők száma. Az ombudsman szerint a nemzetiséghez tartozás ilyen önkéntes és szabad vállalása örvendetes, ugyanakkor nem egy lezárt folyamat eredményének, inkább egy kedvező iránynak tekinthető.

A közleményben emlékeztettek arra is, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló törvény az ombudsman kiemelt feladataként szabja meg a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. Ennek szellemében a biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás valós következményei a nemzetiségek joggyakorlásának mindennapjaiban mutatkozhatnak majd meg. Példaként említették azt, hogy miként érvényesülnek az adatok a jövő évi nemzetiségi önkormányzati választások kiírásában, vagy a nemzetiségi települések közös önkormányzati hivatalainak létrehozásakor, vagy a nemzetiségi nyelvhasználathoz kapcsolódó jogok garantálásában.