Ne lehessen előzetes letartóztatásba helyezni vagy megbilincselni a korrupcióval vádolt politikusokat – javasolja a büntető perrendtartást módosító törvénytervezetében a Szociáldemokrata Párt néhány szenátora. A korrupcióellenes ügyészség tiltakozik.

Módosítaná a büntető perrendtartást a Szociáldemokrata Párt néhány szenátora. Javaslatuk lényege, hogy ne lehessen előállítási parancsot kiadni, előzetes letartóztatásba helyezni vagy megbilincselni a korrupcióval vádolt politikusokat, akiket legfeljebb házi őrizetbe helyezhetnének. A kezdeményezők egy új kényszerítő intézkedést, a szigorú elzárás intézményét is bevezetnék, amelyet csak erőszakos bűncselekmények elkövetői ellen lehetne alkalmazni.

„Kifelejtették” a korrupciót

A jogszabálytervezet kidolgozói szerint az előzetes letartóztatást házi őrizettel vagy szigorú letartóztatással kellene helyettesíteni. A gyanúsítottat azonban csak akkor szabad megbilincselni, ha erőszakos bűncselekményt követett el, megpróbálta kivonni magát a bűnvádi eljárás alól, vagy pedig ellenszegült kényszerítő intézkedéseknek.

A törvénykezdeményezés értelmében a bejelentett lakása helyett állandó jelleggel más lakásban élő vádlottnak joga van ahhoz is, hogy megválassza házi őrizetének helyét is. Így a bíróság, a vádlott kérésére, megengedheti azt is, hogy a házi őrizetet az érintett ne állandóan bejelentett otthonában töltse le.

A szigorú elzárást abban az esetben lehet alkalmazni, ha bebizonyosodik, hogy a vádlott az életet fenyegető, testi sérülést vagy halált okozó bűncselekményt követett el. Az eljárást alkalmazni lehet akkor is, ha a büntető törvénykönyvben vagy egyéb törvényekben meghatározott, nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetről van szó, illetve kábítószerrel, fegyverrel kapcsolatos bűncselekményről, embercsempészetről, terrorista cselekedetekről, erőszakról, szabadságtól való megfosztásról, hatósági közeg megsértéséről van szó. Szigorított elzárás jár egyébként minden olyan bűncselekményért, amelyet legkevesebb 10 év börtönbüntetéssel sújtanának.

A bűncselekmények sorából azonban a törvénykezdeményezők „kifelejtették” a korrupciót. A fenti esetekben egyébként a gyanúsítottat vagy vádlottat akár elállítási paranccsal is be lehet idézni. A korrupció ez esetben is kimaradt a bűncselekmények felsorolásából.

Baloldali pártként…

A Szociáldemokrata Párt szenátora, Georgică Severin szerint mindezekre a változásokra a korrupció elleni ügyészek túlbuzgóságának megelőzéséhez van szükség. „Jó lenne, ha mi, baloldali pártként megértenénk, hibáztunk a jelenleg érvényben lévő, Cătălin Predoiu volt igazságügyi miniszter által kidolgozott büntető törvénykönyv elfogadásával. Jogászainak most ugyan olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek nyomán üvölteni fognak majd a nyugati nagykövetségek, és minden bizonnyal kiváltják majd a régi hatalomhoz közelállók felháborodását, ám – mondjuk ki nyíltan – szükségünk van olyan törvényekre, amelyek igazságot akarnak tenni, nem pedig bosszút állni” – állt ki a büntetőeljárási törvénykönyv tervezett módosításai mellett a szociáldemokrata szenátor. 

Tiltakozik a DNA

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) természetesen ellenzi a tervbe vett módosításokat. Szerinte fölösleges lenne bevezetni a szigorú elzárást, mivel a rendelkezésnek csak az lenne a célja, hogy megnehezítse az előzetes letartóztatás folyamatát. A DNA emlékeztet: a módosításnak megfelelően nem lehetne közrendet fenyegető cselekedetre hivatkozva előzetes letartóztatást alkalmazni korrupció, adócsalás esetén. A bűncselekmény súlyosságától, a tett elkövetőjének veszélyességétől függetlenül az ügyész immár nem dönthetne az előzetes letartóztatás szükségességéről.

A cikkely élesen szemben áll a jelenlegi büntetőeljárási törvénykönyvvel – érvelnek az ügyészek. Mivel a régebbi törvénykönyv elfogadása óta eltelt időszakban a társadalmi valóságok nem módosultak, ezért teljes mértékben fölösleges a régebbi jogi hagyományokkal való szakítás – véli közleményében a DNA. Egyben azt is hangsúlyozza, hogy a törvényalkotó nem veheti át az ügyészek és a bírók szerepkörét.

Csökken az ügyészek mozgástere

A tervezett módosítások jelentősen csökkentenék a DNA nyomozási mozgásterét. Léteznek ugyanis az igazság megállapításának folyamatában olyan helyzetek, amelyek szükségessé teszik, hogy a gyanúsítottak, vádlottak ne léphessenek kapcsolatba más személyekkel, ne értesülhessenek bizonyos házkutatásokról – olvasható a közleményben.

Az ügyészek kifogásolják a bírósági felügyelet szabályainak módosítását is. Így a súlyos bűncselekmények elkövetéséért is legfeljebb 180 napig lehetne valakit ilyen módon ellenőrizni a jelenleg hatályos két év helyett. Márpedig sűrűn előadódhatnak olyan helyzetek, amikor a bonyolult kivizsgálást nem lehet 180 nap alatt befejezni, márpedig a 180 nap elteltével a gyanúsított vagy a vádlott akár el is hagyhatná az országot, kivonhatná magát a büntető eljárás alól.