Robbanékony a helyzet a Krím-félszigeten

Ha Kijevben némiképpen helyre is áll a rend, az ukrajnai válság mindezzel korántsem ért nyugvópontra. A helyzet ugyanis néhány nap óta igen robbanékonnyá vált az országhoz tartozó krími félszigeten, pontosabban a krími autonóm térségben, amely önálló parlamenttel és saját alkotmánnyal rendelkezik, de Kijev fennhatósága alatt áll.

Feszült helyzet, nemzetközi aggodalmak                                             

A krími fővárosban, Szimferopolban a parlamentet csütörtökön hajnalban fegyveresek szállták meg, kitűzve az orosz zászlót az épületre. A kijevi hatóságok szerint orosz katonákról van szó. Az orosz hadsereg több alakulatát is készültségbe helyezték Ukrajna és Oroszország határánál, felségjel nélküli csapatszállító járműveket észleltek Szimferopol közelében.

A komoly összecsapások már szerdán megkezdődtek. A kijevi hatalomváltást támogató krími tatárok és azt ellenző oroszbarát csoportok szerdai összecsapásában 35 ember halt meg illetve sebesült meg. A parlament épülete előtt barikádokat emeltek, az oroszbarát csoportok az Éljen az egységes Oroszország jelszót skandálják.

A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen aggodalmát fejezte ki a helyzet kapcsán és figyelmeztette Moszkvát, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek fokozhatják az amúgy is pattanásig feszült feszültségeket. Németország Ukrajna kettészakadásától tart, Varsó regionális konfliktus kirobbanására hívta fel a figyelmet.

Krím főügyésze elrendelte a történtek kivizsgálását, a parlament épületének megszállását terrorista cselekedetnek minősítve. Az ukrajnai parlament ideiglenes elnöke, Alexander Turcsinov kijelentette: Kijev a kijelölt zónán túllépő mindenfajta orosz csapatmozgást katonai agressziónak tekint. Egyben felhívta a fekete-tengeri orosz flotta vezetőit, csapataikkal, hajóikkal maradjanak a kölcsönös megállapodásokban rögzített zónán belül.

Hruscsov jelképes gesztusa

A Krím-félszigen lévő Szevasztopolban állomásozik ugyanis az orosz fekete-tengeri flotta, amely az orosz hajóflotta hadműveleti-stratégiai egysége. A Kijev és Moszkva közötti 1997-es megállapodás értelmében orosz haderők – hajók, szárazföldi járművek, katonák – tartózkodhatnak Szevasztopolban, amely különleges státusszal rendelkezik, és nem tartozik a krími autonóm térség hatáskörébe. A megállapodást Viktor Janukovics akkori elnök 2012-ben további 25 évre hosszabbította meg.​

A krími félsziget és Szevasztopol kikötő légvonalban alig 400 kilométerre van Romániától. A Krími Autonóm Köztársaság területe 26 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma nem éri el a két milliót. A lakosság közel 60 százaléka orosz, 24 százaléka ukrán és 12 százaléka tatár, így túlnyomórészt Moszkva-párti. Közvélemény-kutatások szerint a lakosság egyharmada az Oroszországgal való egyesülést sürgeti.

A területet az orosz polgárháborúban a fehér hadsereg ellenőrizte, a vörösök 1921-ben vonultak be, és a Szovjetunió részévé tették, autonóm szovjet szocialista köztársaságként. A németek 1941-ben foglalták el, a szovjet hadsereg 1944 májusában foglalta vissza a félszigetet. Az országot 1945-ben megfosztották autonómiájától, átszervezték Krími terület néven. 1954-ben azonban az akkori szovjet elnök, Nyikita Szergejevics Hruscsov a félszigetet átengedte Ukrajnának. A gesztus természetesen csak jelképes volt, hiszen Ukrajna a Szovjetunió részét képzete. A terület csak 1991-ben, Ukrajna függetlenné válásakor lett ismét autonóm köztársaság.

Hajóflotta-leltár

A terület mindig vita tárgyát képezte Ukrajna és Oroszország között. A krími félsziget mindkét ország számára geopolitikai és energetikai szempontból kiemelt jelentőségű. Oroszország a NATO és az Európai unió keleti terjeszkedése nyomán igyekszik megőrizni stratégiai helyzetét a krími félszigeten, flottáját a Fekete-tengeren. Moszkva éppen ezt a helyzetét kívánta megvédeni a grúziai fegyveres konfliktus esetében is. A Krím félszigeten állomásozó orosz flottát ugyanis Oroszország maximálisan kihasználta a háborúban, egyben ez a haderő igen fontos szerepet tölt be az oroszok fekete-tengeri pozícióinak megvédésében is.

A Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta a Moszkva rakétahordozó cirkálóból, a Szmetlivi rakéthaordozó hajóból, a Ladnij és Pitlivij rakétahordozó fregattból, 7 rohamhajóból, az Atak Alrosza nevű elektromos dízel tengeralattjáróból, hét elhárító korvettből, hét rakétahordozó őrhajóból, hat aknaszedő hajóból, egy tengerészgyalogos brigádból, egy független tengerészgyalogos zászlóaljból, 30 Ka-27-es és MI-14-es és MI-8-as helikopterből, 10 10 AN-2-es, AN-12-es és AN-26-os szállítórepülőből, 22 SU-22-es vadászgépből áll.

De a félsziget nem csupán katonai szempontból fontos Moszkvának. Oroszország úgy érzi, energetikai politikáját veszélyezteti az a lépés, amellyel Ukrajna 2013-ban koncessziós megállapodásokat írt alá az Exon Mobil, a Shell, a romániai Petrom társaságokkal a fekete-tengeri gázlelőhelyek kiaknázására. A szerződésekben foglalt térségben, a Fekete-tenger északnyugati felében szakértők 8-10 milliárd köbméterre teszik a földgáztartalékoka. Oroszország és Ukrajna között már amúgy is régóta folyik a „gázháború”, amelynek következtében 2006-ban és 2009-ben veszélybe került az Európai Unió földgáz-ellátása is.

De Moszkva aggódik a Krím félszigeten élő oroszajkú lakosság sorsa miatt is. Dmitrij Medvegyev orosz elnök éppen a napokban jelentette ki, hogy Ukrajna reális veszélyt jelent a térségben élő oroszokra nézve.

Lesz-e orosz katonai beavatkozás?

Politikai szakértők nem tartják kizártnak, hogy Moszkva beavatkozik a Krím félszigeti helyzetbe. Szerintük az a tény, hogy mind az Európai Unió, mind a NATO az Euromajdan tüntetőinek oldalára állt, feljogosíthatja Oroszországot a lépésre. Gyanús egyelőre az a tény is, hogy Oroszország pillanatnyilag nem foglalt el határozott álláspontot a kérdésben. Az egyetértés szinte egyértelmű abban is, hogy okot a katonai beavatkozásra Vlagyimir Putyin könnyen találhatna, így például érvelhetne az oroszajkú lakosság megvédése mellett is, amint az Oszétia és Abházia esetében is történt.

Nagy-Britannia volt oroszországi nagykövete, Sir Andrew Wood szerint Moszkva számára nyomós érv lehetne az is, hogy Krím soha nem volt része a történelmi Ukrajnának, a területet Hruscsov részegen adta át Kijevnek. Sokan vannak Oroszországban, akik hinnének mindebben – tette hozzá a volt nagykövet.

Krím sorsáról a szimferopoli parlament csütörtöki döntése határozhat, amelynek értelmében „a nacionalista radikálisok és fegyveres bandák alkotmányellenes hatalomátvétele” nyomán a törvényhozás testülete népszavazás mellett döntött a terület autonómiájáról és Ukrajnához tartozásról. A referendumot május 25-én tartják. Nagy kérés azonban, hogy Kijev mit szól ahhoz, ha a referendumon – nagy valószínűség szerint – az elszakadás mellett döntenek, illetve mit tesz majd Oroszország Ukrajna – esetlegesen erőszakos – reagálása esetén.

Kimaradt?