Nemzetközi botránnyá dagadt a titkos amerikai adatgyűjtés, miután az Európai Unió több illetékese is bírálatát fejezte ki az ügyben.

Százmilliók email-üzenetei

A lehallgatási botrányt a 29 esztendős  Edward Snowden pattintotta ki, aki csaknem tíz évig dolgozott az amerikai hírszerzésnek, többek között a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek, az NSA-nak.  A londoni The Guardian és a The Washington Post című lapnak átadott információi szerint az NSA PRISM kódnevű programjával figyeli a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát, és magánszemélyek százmillióinak email-üzenetei, egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.

Az NSA kiterjedt távközlési és internetes adatgyűjtő és -elemző hírszerző programja, a PRISM néven ismertté vált "US-984XN" hírszerző program 2007 decemberében váltotta fel a Bush-adminisztráció által a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után életbe léptetett és jogszerűségében később erősen vitatott Terrorist Surveillance Programot.

Snowden azzal indokolta tettét, hogy az amerikai kormányzat olyan, a társadalmi ellenőrzést nélkülöző hatáskörrel ruházta fel magát, amelyre nem jogosult. Álláspontja szerint az NSA által folytatott adatgyűjtés egzisztenciális fenyegetést jelent a demokráciára.

Az adatgyűjtés célpontjai a külföldiek

Snowden tudta, mekkora kockázatot vállal, ezért igyekezett információit biztonságos körülmények között eljuttatnia az újságírókhoz. Az amerikai igazságügyi minisztérium hivatalosan még nem gyanúsította meg, de „titkos adatoknak egy engedélyezett adathozzáféréssel rendelkező személy általi jogosulatlan nyilvánosságra hozatala” címén előzetes vizsgálatot indított Snowden ellen. Jogi szakértők szerint a kémkedésről szóló, 1917-es törvény alapján emelhetnek vádat ellene. A férfi az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel kapcsolatos minden egyes dokumentum kiszivárogtatásáért 20 évet kaphat. 

A brit The Guardian újságíróival Hongkongban találkozott. Az informátorhoz kiutazó három újságírónak, Glenn Greenwald jogvédő bloggernek, Laura Poitras dokumentumfilm-rendezőnek és Ewen MacAskill riporternek Snowden instrukciói alapján egy Rubik-kockát a kezében tartó férfit kellett keresniük. Ezt követően felmentek Snowden szobájába, ahol a férfi hat órán át beszélt a titkos megfigyelésekről.

Snowden először Barton Gellmant, a The Washington Post munkatársát kerete meg bizalmas információjával, a feltétele azonban az volt, hogy azt a lap 72 órán belül közölje le az általa elmondottakat. A szerkesztőség erre nem adott garanciát, mert előbb egyeztetni akart a biztonsági szervekkel.

Mindennek alapján a The Guardian és a The Washington Post információiból kiderült, hogy az NSA PRISM kódnevű programja keretében 9 jelentős internetes szolgáltató szerverén végez adatgyűjtést, aminek eredményeképpen magánjellegű e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokába. James Clappernek, a nemzeti hírszerzés igazgatójának (DNI) tájékoztatása szerint az adatgyűjtés célpontjai az Egyesült Államokon kívül élő külföldiek voltak.

A The Wall Street Journal arról is írt, hogy létezhet egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében az NSA a hitelkártya-tranzakciók adatait rögzíti. A titkos adatgyűjtés jogi alapja a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elfogadott, úgynevezett Patriot törvény, amely engedélyezi a terroristagyanús személyek titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelését. A jogszabály hatályát az amerikai kongresszus 2011. május végén újabb négy évre meghosszabbította.

A Patriot törvény lehetővé teszi, hogy a nyomozóhatóságok – szövetségi bírói engedéllyel – lehallgathassák, illetve megfigyelhessék terroristagyanús személyek telefonbeszélgetéseit, egyéb kommunikációját és vásárlási szokásait.

Obama „egészséges kételkedése”

A vádakra reagálva Barack Obama amerikai elnök leszögezte: senki sem hallgatja le az amerikaiak telefonbeszélgetéseit, és védelmébe vette az amerikai híváslisták és a külföldi internethasználat megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus által jóváhagyott és szövetségi bírák által felügyelt adatgyűjtési programok segítenek elejét venni a terrortámadásoknak, és hogy a kommunikáció tartalma alapos gyanú és bírói végzés nélkül nem vizsgálható.

Állítása szerint a kormányzati tisztségviselők a telefonszámokat és a hívások hosszát figyelik, nem pedig a neveket és a hívások tartalmát. A „megaadatok (az adatokról szóló adatok) átrostálása” potenciálisan olyan személyek azonosításához vezethet, akiknek közük van a terrorizmushoz.

Obama kijelentette, hogy hivatalba lépésekor „egészséges kételkedéssel” tekintett a titkosszolgálati adatgyűjtési tevékenységre, amelyekkel kapcsolatban megerősítette a demokratikus biztosítékokat. Rámutatott, nem „ámokfutó” programról van szó, mert afelett a kongresszus és a szövetségi bírók gyakorolnak felügyeletet és a tartalom vizsgálatához külön bírói végzés szükséges. 
Az elnök ugyanakkor üdvözli a vitát Amerika biztonsága és az alkotmány által szavatolt magánszféra sérthetetlensége biztosításának egyensúlyáról. Rámutatott: kompromisszumra van szükség ahhoz, hogy mindkét célt sikerüljön elérni. Obama hangot adott meggyőződésének, hogy a biztonság, a terrortámadások megelőzése érdekében megéri megengedni „enyhe jogsérelmeket” a magánszféra területén és elítélte a nemzetbiztonság érdekében titkosított információk kiszivárogtatását.

Mi lesz a kiszivárogtató sorsa?

Az eddigi információk szerint Edward Snowden május 20-án Hawaiiról Hongkongba repült, és azóta is ott tartózkodik egy szállodában. Ha úgy döntene, hogy Hongkongban maradna, akkor menekült státusért kellene folyamodnia, azzal az indoklással, hogy kiadatása esetén az Egyesült Államokban kínzásnak, embertelen, durva és megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Bradley Manningnek, a Wikileaks kiszivárogtatójának esetét alapul véve jogos lehet az effajta bánásmód miatti aggodalma. A hongkongi fellebbviteli bíróság egy közelmúltbéli ügy kapcsán egyértelművé tette: kizárt, hogy valakit kínzásnak és embertelen bánásmódnak kitett személyt kiutasítsanak vagy kiadjanak. Hongkong ugyan nem adhat menekült státust, de biztosíthatja a helyben tartózkodás jogát, amíg az illető nem talál egy befogadó országot.

Elképzelhető az is, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy Snowdent nem bántják, a kérdés csak az, hogy ez elhihető-e – vélik sokan. Ugyanakkor több szakértő szerint Hongkong nagy valószínűséggel mégis teljesítené a kiszivárogtató kiadását, minthogy 1997-ben kiadatási egyezményt írt alá az Egyesült Államokkal. Igaz, Peking vétót emelhet a kiadatás ellen, ha úgy dönt, hogy Edward Snowdent úgymond politikai okokból üldözik.

Egyik nyilatkozatában Snowden bejelentette szándékát, hogy Izlandtól kér majd politikai menedékjogot, mivel szerinte abban az országban az övéhez hasonló állásponton vannak az internetes szólásszabadságot illetően. Izland ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy Snowdentől még nem kapott semmiféle kérelmet ezzel kapcsolatban, aki pedig menedékjogot kér ettől az államtól, először be kell utaznia az országba. 

Amennyiben Edward Snowden politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést – közölte kedden a Kommerszant című orosz napilap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőre hivatkozva, aki leszögezte: ebben a témában nem szokás feltételes módban gondolkodni, a tények alapján fognak cselekedni.

A lap emlékeztetett rá, hogy Edward Snowden esetleg Izlandon keresne menedéket. Az újság úgy tudja, hogy Hongkongon nincs izlandi diplomáciai képviselet, ugyanakkor van az Oroszországi Föderációnak. Robert Slegelj, az orosz törvényhozás alsóháza tájékoztatáspolitikai bizottságának tagja úgy vélte, hogy Moszkvának érdemes lenne megvizsgálni a kérdést, hogy politikai menedékjogot adjon Edward Snowdennek. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy Ha ilyen kérelem beérkezik hozzánk, azt megvizsgáljuk" – közölte.

Snowden-Assange kapcsolat

Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója.

Ezt Assange állította az ABC ausztrál televíziónak az amerikai médiában egyre gyakrabban Datagate néven emelgetett botránnyal kapcsolatban. Ugyanakkor nem tartotta helyénvalónak, hogy többet is eláruljon kettejük közvetett kommunikációjáról.
Assange, aki több médiumnak is nyilatkozott a neki menedéket adó londoni ecuadori követségről, hősnek és példaképnek nevezte Snowdent. Szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a WikiLeaks, valamint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki ellen jelenleg hadbírósági eljárás folyik.
Az Egyesült Államokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy Snowden hősnek vagy árulónak tekintendő-e. A Fehér Ház weboldalán eddig 22 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben azt kérik Barack Obama elnöktől, hogy részesítse azonnali és teljes körű kegyelemben Snowdent.

A kiszivárogtató személye körül különös kétpárti koalíció kezd kibontakozni. Michael Moore liberális dokumentumfim-rendező és aktivista az év hősének minősítette Snowdent, Glenn Beck konzervatív rádiókommentátor pedig olyan hazafias kiszivárogtatónak nevezte őt, aki segít Amerikának abban, hogy visszaszerezze morális iránytűjét.

A hírszerzési ügyekben illetékes szenátorok és kongresszusi képviselők többsége ugyanakkor mindkét párt részéről védelmébe vette a titkos adatgyűjtés gyakorlatát, szerintük ennek leleplezése olyan értesülésekhez juttatta a terroristákat, amelyek segítségével megkerülhetik az óvintézkedéseket.

Peter King republikánus képviselő dezertőrnek nevezte Snowdent, akit ki kell szolgáltatni az Egyesült Államoknak, ahol kemény vádeljárást kell indítani ellene. King az országra nézve veszélyesnek nevezte a férfit. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a kormányzat nem kommentálja a Snowdennel kapcsolatban folyamatban lévő nyomozást. Rámutatott, hogy Obama elnök készséggel fontolóra veszi e gyakorlat megváltoztatását, ha az országos vita során bebizonyosodik, hogy a társadalom ezt kívánja.

Az ügy kiütötte a biztosítékot az EU-ban is

A június 14-én esedékes, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti miniszteri szintű találkozón szó lesz az amerikai titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrányról - jelentette ki Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős biztosa. A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások. 

Nem sokkal korábban az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője ugyancsak közölte: a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről. 

Az európai liberálisok kérésére az Európai Parlament is foglalkozik az amerikai adatgyűjtési botránnyal. Az ügynek nyilvánvalóan nagyon komoly hatása van az EU-polgárok magánéletére" - szögezte le Guy Verhofstadt frakcióvezető, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hatóságok akár engedély nélkül is hozzáférjenek európaiak adataihoz, és gyors uniós válaszlépéseket sürgetett.

Parlamenti nyilatkozatában a brit külügyminiszter  sem titkolta, hogy kormánya elítéli bármilyen titkos információ kiszivárogtatását, mivel ez megnehezíti Nagy-Britannia és szövetségesei biztonságának fenntartását.