1072 személyből álló mintacsoporton végzett telefonos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 76 százaléka szerint rossz irányba tart az ország, mindössze 26 százalék szerint állt jó pályára Románia. Az IRES felmérése a 2013 februárja és májusa között készült.

77 százalék: Ponta jó kormányfő

A Băsescu -Ponta féle megállapodásról a csoport tagjainak 58 százaléka tudott, 42 százalékénak azonban fogalma sem volt ilyen dokumentum létezéséről. A dokumentumot 56 százalék üdvözölte, 37százalék viszont nem volt jó véleménnyel az ilyesfajta egyezményről.

A megkérdezettek döntő többsége, 71 százaléka azonban úgy látja, az ország továbbra is rossz irányba halad, ennek ellenkezőjét mindössze 28 százalék állítja. Igaz, a borúlátók részaránya a tavalyi  áprilisi 76 százalékról 5 százalékkal visszaesett.

Ennek ellenére azonban a mintacsoport tagjainak 77 százaléka úgy gondolta, Traian Băsescu  jól tette, hogy Victor Pontát nevezte ki miniszterelnöknek. Februárban a megkérdezetteknek még csupán a 66 százaléka tartotta jó döntésnek ezt. Ponta kormányfői kinevezésével februárban 27 százalék nem értett egyet, áprilisban viszont már csak 14 százalék, jelenleg 15 százalék nem kívánja miniszterelnöknek a Szociáldemokrata Párt elnökét.

Băsescu  és Ponta „megbékélhet”

A két politikus „békés egymás mellett élését” 65 százalék hosszabb időtartamúnak tartja. Februárban még csupán 44 százalék látta úgy, hogy az államfő és kormányfő kijöhet egymással. 28 százalék azonban nem lát nagy jövőt a Băsescu -Ponta együttműködés számára. Igaz, februárban még 51 százalék tartotta lehetetlennek a két politikus megbékélését, a részarány márciusban és áprilisban 33 százalékra esett vissza.

A megkérdezettek legnagyobb része szerint a Ponta-kormánynak elsősorban munkahely-teremtésre, a gazdasági fellendülésre, az életszínvonal emelésére kellene összpontosítania, illetve növelnie kellene a béreket és a nyugdíjakat, emellett többet kellene tennie a korrupció megfékezéséért. A kabinet eddigi tevékenységével 39 százalék „eléggé elégedett”, ami 4 százalékos visszaesést jelent a februári eredményhez képest. Az önmagukat elégedettnek mondók aránya 5 százalék, ami 2 százalékos csökkenést jelent márciushoz, illetve 1 százalékos veszteséget februárhoz képest. A megkérdezettek 32 százaléka „meglehetősen elégedetlen” Pontáék tevékenységével, ami 3 százalékos emelkedést jelent február viszonylatában, a nagyon elégedetlenek részaránya pedig 24 százalék, két százalékkal nagyobb, mint februárban és három százalékkal magasabb, mint márciusban.       

A mintacsoport tagjainak 31 százaléka szerint a kormánynak elsősorban munkahelyeket kellene teremtenie – februárban még csak 19 százaléka jelölte meg ezt fő célnak. 8 százalék szerint a kabinetnek a nyugdíjak és a bérek emelésére kellene törekednie, 5 százalék a korrupció leküzdését tartaná fontosnak. 3 százalék az adók és illetékek csökkentését várja a kabinettől (februárban ezt még 8 százalék volt ezen a véleményen), 2 százalék a törvénykezés szigorúbbá tételét véli szükségesnek. Az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolására 4 százalék voksolt, 6 százalék a gazdasági fellendülésére, a válságból való kilábalásra szavazott. Az egészségügy reformját 3 százalék tartotta sürgető feladatnak, az államfő lemondását pedig 1 százalék kérte – ugyanennyien vélték fontosnak Románia schengeni övezetbe történő felvételét is. Érdekes azoknak a nagy száma, akik nem tudták megmondani, mit is várnak el a kormánytól: részarányuk elérte a 28 százalékot.

Vosganian a legismertebb miniszter

A legismertebb miniszter Varujan Vosganian gazdasági tárcavezető, róla a mintacsoport tagjainak 90 százaléka hallott. 88 százalékkal a második helyre került Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, aki négy százalékkal előzte meg a harmadik helyet elfoglaló Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettest. A legkevesebben – 41 százalék – Doina Adriana Pană társadalmi párbeszédért felelős tárcavezetőről hallottak.

Az ügyészek kinevezése körüli botrányról 75 százalék tudott. 57 százalék jó döntésnek tartotta Codruța Kövei kinevezését az Országos Korrupcióellenes Ügyészség élére, 31 százalék azonban nem értett egyet ezzel a lépéssel. Ezzel együtt 60 százalék állította, hogy nem tud semmit Kövesi eddigi munkájáról.

A pártok egymás közötti viszonyának kérdésében egyértelmű volt a szavazat. A megkérdezettek 96 százaléka vélte úgy, hogy az ellenzéknek és a hatalomnak együtt kell működnie az ország érdekében, igaz, 12 százalék úgy vélte, hogy a két félnek konfliktusban kell állnia egymással. 48 százalék azonban a demokrácia győzelmének vallotta az államfő és a miniszterelnök szembenállását.

A „játékos államfőre” azonban csak 27 százalék szavazott, 57 százalék szerint Románia első emberének bíróvá kell lennie, 9 százalék pedig azon a véleményen volt, hogy sem „játékosnak”, sem bírónak nem kell lennie.

Antonescu a legesélyesebb elnökjelölt

A kérdésre, miszerint ha az államfő tisztségére választani lehetne Traian Băsescu  és Crin Antonescu között, kire szavazna, a megkérdezettek 37 százaléka a Nemzeti Liberális Párt elnökét nevezte meg – igaz, tavaly júliusban Antonescu még 48 százalékot kapott volna. Traian Băsescu t 34 százalék jelölte meg, ami 8 százalékos emelkedést jelent a tavaly júliusi 26 százalékhoz képest. 24 százalék egyikükre sem szavazna, ez csupán 1 százalékos növekedést jelent a tavalyi júliusi részarányhoz képest. Traian Băsescu  és Victor Ponta összehasonlításából a miniszterelnök a maga 56 százalékával 29 százalékkal vezet Băsescu  előtt, 15 százalék pedig nemet mondana mindkettőjükre.

73 százalék szerint Traian Băsescu nak le kell töltenie második mandátumát is, ennek ellenkezőjét 24 százalék állítja.

Az új pártok, pártképződmények megjelenése kapcsán a megkérdezettek 54 százaléka hallott a Népi Kezdeményezés alapítványról, és csupán 46 százalék nem tudott róla; 61 százalék nem szavazna rá a rá voksolók 58 százalékával ellentétben. A Liberális Románia Kezdeményezésről csak a mintacsoport tagjainak 19 százalék hallott, igaz közülük 68 százalék jó véleménnyel van a tömörülésről.

A politikusok népszerűségét illetően Crin Antonescuról csupán a megkérdezett 4 százaléka bízik nagymértékben, 23 százaléka bízik benne, 31 százalék kevés, 40 százalék nagyon kevés bizalommal viseltetik irányában. Traian Băsescuban 7 százalék nagyon megbízik, 20 és 33 százalék sok és viszonylag kevés, 39 százalék pedig igen kevés bizalmat érez iránta. Victor Pontában azonban 13 százalék nagymértékben megbízik, sok, viszonylag kevés és nagyon kevés bizalommal pedig 38, továbbá 28 illetve 20 százalék viseltetik iránta.

Dan Diaconescuban csak 4 százalék bízik meg nagyon, 63 százalék pedig csak igen kevés bizalmat érez iránta, ezzel nagyjából azonos helyen áll az 5, illetve 61 százalékos Corneliu Vadim Tudorral.

A Demokrata Liberális Pártban a megkérdezettek 21 százaléka bízik, 85 százaléka csak kevés és nagyon kevés bizalmat érez, a Szociál-Liberális Szövetségben 38 százalék bízik meg, és 50 százalék érez iránta kevés és nagyon kevés bizalmat. Az RMDSZ-ben a megkérdezettek 6 százaléka érezte úgy, hogy meg kell bíznia, igaz, a kevés vagy nagyon kevés bizalmat érzők részaránya elérte a 92 százalékot.

USL: 60 százalék

A mintacsoport tagjainak 60 százaléka a szociálliberálisokra szavazna, 15 százalék voksolna a demokrata liberálisokra, az RMDSZ 4 százalékot kapna, ugyanannyit, mint a Nagy-Románia Párt. Ha pedig az államfő választásokat jövő vasárnap tartanák, akkor 32 százalék Crin Antonescu választaná meg, 21 százalék Victor Pontát, 19 százalék Traian Băsescut, 7 százalék Dan Diaconescut, 5 százalék Mihai Răzvan Ungureanut, 4 százalék Corneliu Vadim Tudort, 2 százalék Sorin Oprescut, ugyanennyien szavaznának Gigi Becalira és Mugur Isărescura is.