Míg korábban az volt az általános vélemény, hogy tárgyak felületén csak néhány óráig marad életképes a koronavírus, most már egyöntetű a nézet, miszerint a kórokozó napokon át megőrzi életképességét – a Quarzt nemzetközi hírközlő szervezet szerint akár 94 órán is fertőző maradhat, de szobahőmérsékleten kilenc napot is túlélhet. 

A koronavírus ugyan mindenekelőtt cseppfertőzéssel terjed, a köhögéssel, tüsszentéssel a légkörbe kerülő, vírussal fertőzött cseppek könnyen megülnek a tárgyak felületén, ahol napokon át tovább terjeszthetik a járványt. Ennek kapcsán a BBC több szakértőt kérdezett meg, elsősorban arról érdeklődve, hogy miként lehet fertőtleníteni a naponként sűrűn használt tárgyainkat.

Mit tegyünk a mobiltelefonnal?

Könnyen fertőzötté válhat például a mobiltelefon, amelyet tehát gyakran kell fertőtleníteni, mindenekelőtt a munkahelyen. Egy átlagos felnőtt naponta akár 2 600 alkalommal is hozzáérhet a mobiljához, ami így komoly fertőzési kockázatot jelent.

Nem mindegy viszont, hogy ehhez milyen szert használunk. A mobiltelefonok gyártó vállalatai arra figyelmeztetik a felhasználókat, hogy a telefon tisztításához semmiképpen ne használjunk alkohol alapú fertőtlenítőt, kézfertőtlenítőt vagy fertőtlenítő szerrel átitatott kendőket. Ezek az anyagok károsíthatják az ujjlenyomatolvasókat, megtámadják a képernyőt borító védőréteget.

Utóbbi azzal jár, hogy az így támadó parányi résekben a kórokozó sokkal könnyebben megtapadhat a képernyő felületén, ahonnan így sokkal nehezebb lesz eltávolítani. Mivel az utóbbi években gyártott okostelefonok többnyire vízállóak, ezért a legajánlatosabb langyos vízzel és szappannal lemosni a képernyőt, majd mikrószálas törlőkendővel, papírtörlővel finoman szárazra törölni.

A módszer használata előtt természetesen ajánlatos pontosan megnézni, vízálló-e a mobiltelefonunk. Amennyiben nem, akkor érdemes lenne üvegfóliával bevonni a képernyőt. Érdemes átállni a headset használatára, ezzel is csökkentve a közvetlen érintkezést a készülékkel. A mobiltelefont egyébként nem csak járvány idején érdemes tisztán tartani. Kutatások bebizonyították, hogy a képernyő felületén akár tízszer annyi kórokozó lehet, mint egy átlagos WC-ülőkén.

Ha nincs járvány, akkor egy másik módszer a mobiltelefon fertőtlenítésére a teafa és a citromolaj keveréke. Mindkettő erősen antibakteriális hatásáról ismert, így bátran át lehet vele törölni nemcsak a telefont, de akár a távirányítót és a billentyűzetet is. Ezek viszont csak a baktériumokat pusztítják el és nincsenek hatással a vírusokra, amelyeket maguk az antibiotikumok sem pusztítanak el.

Bankjegyek fertőtlenítése

A koronavírus könnyen megtapadhat az igen sok kézen megforduló bankjegyeken is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban figyelmeztetett arra, hogy a koronavírus fertőzött bankjegyekkel is terjed.

Ezek vírusmentessé tételére a kínai kormány eredeti módszert talált ki: a bankhoz került bankjegyeket, aprópénzt „mélytisztítják”, fertőtlenítik, és két hétig karanténba helyezik azokat, mielőtt ismét a felhasználóhoz kerülnek, ezzel is valamelyest csökkentve a fertőzés veszélyét, a vírus terjedését. Sőt, a kínai bankok még tovább mennek: a legnagyobb kockázatú bankjegyeket meg is semmisítik.

A legjobb módszert természetesen az lenne, ha – legalább is a járvány idejére – bankjegyek helyett minél többen használnának érintésmentes bankkártyákat, bár azért azokon is megtapadhat a vírus, ám így mégiscsak csökkenne a fertőzésveszély. Mindenképpen ajánlatos tehát, ha a bankjegyek vagy a bankkártya használata után alaposan kezet mosunk.

Többször is elkapható a betegség?

Egyelőre világszerte 55 ezer ember gyógyult ki a koronavírusos megbetegedésből. Kínai és japán orvosok viszont olyan esetekről is beszámoltak, amikor a kigyógyultak visszaestek a betegségbe. A melbourni Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója, Sharon Lewin mindezt meglepőnek tartja. Véleménye szerint inkább az történhetett, hogy ezeknél a személyeknél a kezdeti diagnózist tévesen állították fel, és nem volt szó koronavírusos fertőzésről.

Az ugyancsak koronavírus által okozott SARS-ból kigyógyultak ugyanis immunissá váltak a betegségre. Egyelőre azonban a mostani koronavírus törzsről még hiányosak az információk, és túlságosan kevés a visszaeső betegek száma ahhoz, hogy konkrétan meg lehessen állapítani, valóban immunissá válnak-e vagy sem ezek a betegek. A szakemberek egyelőre nem zárják ki az újrafertőződés lehetőségét sem.

Influenza vagy koronavírus?

A BBC választ keresett a szakértőknél arra a kérdésre is, hogy mi is az alapvető különbség az influenza vírusa és a koronavírus között. Mindkét kórokozó kezdetben nagyrészt hasonló tüneteket mutat, ezért csak speciális vizsgálatokkal lehet különbséget tenni közöttük. A koronavírus mindenekelőtt lázzal és erős, száraz köhögéssel, légzési nehézségekkel, izomfájdalommal, fáradtság érzetével, ritkábban fejfájással, hasmenéssel jár, végezetül tüdőgyulladáshoz vezet, az influenza tünetei közé viszont elsősorban a bedagadt torok, a torokfájás tartozik.

Az új koronavírus okozta megbetegedéseknek jelenleg nincs speciális, célzott kezelési módja, gyógyszere. Az érintett betegeknél a tüneteknek megfelelő, a beteg szervezetét, immunrendszerét, légzését támogató kezelést alkalmaznak (például oxigénterápiát, folyadékkezelést, vírusellenes szereket, szükség esetén légzéstámogatást). A koronavírusok ellen jelenleg nincs védőoltás.

Aki a koronavírusos megbetegedésre jellemző tüneteket észlel magán, az semmiképpen se menjen a háziorvoshoz, a gyógyszertárba vagy a kórházba, mert ezzel csak terjesztené a járványt. Ehelyett hívja fel a 112-es sürgősségi számot, ahol pontos eligazítást kap majd arról, hogy mit kell tennie a továbbiakban. A koronavírussal kapcsolatban ugyanakkor rszágon belül a 0800 800 358 telefonszámon, külföldről a +4021 320 2020 számon lehet érdeklődni.

Mi is a koronavírus?

A koronavírusok népes víruscsaládot alkotnak, és egyaránt megtalálhatók mind az állatokon, mind az embereken. Számos betegséget okozhatnak, kezdve a „rendes influenzától”, egészen a súlyosabb kórokig, mint például a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) vagy a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS).

Az „új koronavírus” a koronavírus-család legújabb törzse, amely mindeddig nem jelent meg az embernél. Könnyebb, súlyosabb és ritkábban halálos megbetegedést okozhat, az utóbbi kettőt elsősorban a cukor- és szívbeteg idősebb embereknél.

A koronavírusok alapvetően állatok körében fordulnak elő, ugyanakkor egyes koronavírus törzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni. A koronavírusok mind állatról emberre, mind emberről emberre terjedhetnek. A Kínából kiindult járvány elsődleges forrása szintén egy állatfaj lehet, de a pontos forrás egyelőre még nem ismert. Így minden estre nem ajánlatos az állati eredetű élelmiszerek nyers vagy félig nyers fogyasztása.