A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) van mozgósítása tartaléka – véli Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója. A szociológus a Bukaresti Rádió háttérműsorában elhangzott interjújában úgy vélte, Dan Barna várakozáson aluli szereplésében nem a Rise Project által kirobbantott botrány játszotta a főszerepet, hanem az USR-t körbelengő „forradalmi varázs” eltűnése a kormányalakítás körüli alkudozások nyomán.

Egyáltalán nem meglepő hogy Viorica Dăncilă végzett a második helyen az elnökválasztások első fordulójában, viszont arra Horváth István sem számított, hogy a PSD elnöke „megállította azt a zuhanórepülést, amely kikövetkeztethető volt az európai parlamenti választások és tucatnyi más esemény kapcsán”. November 10-e előtt több felmérés is azt jósolta, hogy Mircea Diaconu lehet döntős, ám távolról sem teljesítette a hozzá fűzött várakozásokat, 9 százalékkal a negyedik helyen végzett.

Diaconu és a hallgatás spirálja

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója két tényezővel magyarázza a Diaconu-jelenséget. Egyrészt, amikor nagyon támogatottságnak örvendett, azt „egy szavazási döntési fázisként kell értelmezni”. Vagyis egyes választók szimpatikusnak találták, de végül úgy gondolták, hogy kár volna elvesztegetni rá a szavazatukat, mert nem igazán esélyes. Egy másik magyarázat, amelyet egyes szociológusok felvetettek, a hallgatás spirálja. Sokan azok közül, akik valójában a Szociáldemokrata Pártot támogatták, nem vállalták a szimpátiájukat a felmérést készítő kérdezőbiztos előtt, és egy semlegesnek tűnő opciót jelöltek meg: Diaconut.

Klaus Johannisnak is a ténylegesnél jóval – akár tíz százalékponttal – nagyobb eredményt jósoltak egyes felmérések, sőt bizonyos elemzők a hivatalban lévő államfő egyfordulós győzelmét sem zárták ki. Az utóbbi lehetőség csak akkor teljesülhetett volna, ha Johannis megkapja a választói névjegyzékben szereplők több mint felének a szavazatát, több mint 9 millió voksot. Ehhez képest Johannisra 3,1 millió voksolt, az érvényesen szavazók 36,91 százaléka.

Horváth István szerint az említett felmérések már a kampányharc részeként jelentek meg, és nem véletlen, hogy a széles nyilvánosság elől elzárták azokat az alapvető módszertani információkat – például a mozgósítottság vagy a bizonytalanok aránya –, amelyek alapján érvényes következtetéseket lehetett volna levonni a közzétett adatokról. Hangsúlyozta, hogy volt olyan közvélemény-kutató cég is, amelyik kifejezetten erre a választásra alakult meg.

Fél év alatt Dan Barna forradalmárból politikussá vált

A szociológus úgy vélte, Dan Barna várakozáson aluli teljesítményében csekély szerepet játszott a Rise Project „leleplezése”. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjének eredményét inkább az befolyásolta, hogy a választói réteg, amely nagyon nagy mértékben mozgósult a májusi európai parlamenti választásokon, most részben távol maradt. (Ennek ellentmondani látszik a magas külföldi részvétel, viszont a fiatalok arányát nézzük a korbontás szerinti exit pollokban, akkor látszik, hogy az ifjúság sokkal kisebb arányban ment el szavazni.)

Ennek oka a szakember szerint egyrészt az, hogy ez a réteg „nem annyira elkötelezett ideológiailag, hangulatilag reagált az USR hívószavaira”, most pedig úgy tűnik, ezeket a hívószavakat nem sikerült megtalálnia a pártnak. Másrészt a Dan Barna elleni támadások nyomán is megváltozott az USR körül a hangulat. Az USR-sek úgy léptek fel, mint akik nem részei a politikai establishmentnek – magyarázta Horváth.

A nyilvánosságba bekerült információk Dan Barna bürokrata múltjáról ezt cáfolták, illetve a bizalmatlansági indítvány és az új kormánymegalakítása körüli alkudozások pedig szertefoszlatták – legalábbis sokak szemében – azt az illúziót, hogy az USR másként politizál, nem taktikázik, mint a „régi” pártok. „Ne felejtsük el, hogy az USR körüli hangulat picit forradalmi jellegű volt, és elvárták volna például Dan Barnától, hogy határozottan álljon ki az előrehozott választások mellett. Fél év alatt Dan Barna forradalmárból politikussá vált” – húzta alá Horváth.

Sok magyar otthon maradhat a következő fordulóban

A szociológus szerint egyébként az USR sikerrel szólította meg a nagyvárosi erdélyi magyar szavazók 10-15 százalékát. A magyarok alacsony részvétele kapcsán megállapította: jelentős részük úgy érezte, hogy a választásnak nincs reális tétje. „A közöny sokak esetében racionális számítás eredménye lehet: ha az, akire szavaznék, nagy eséllyel nem jut be, akkor tulajképpen nincs kire voksolnom” – magyarázta.

Horváth István úgy vélte, hogy noha a romániai magyarok kiábrándultak Klaus Johannisból, az adott helyzetben újra megszavazzák, mert még mindig közelebbnek érzik magukhoz, mint Viorica Dăncilát. Ez érvényes nemcsak a két jelölt személyére, hanem az általuk képviselt politikai irányzatra is – vélte a szakember hozzátéve, hogy sokan nem akarnak majd „két rossz között választani”, ezért valószínűleg otthon maradnak november 24-én.

A PSD-nek lehet még tartaléka

A kérdésre, hogy behozhatja-e 15 százalékos lemaradását a szociáldemokrata jelölt, Horváth István rámutatott: mindenfajta racionális számítás azt mutatja, hogy Dăncilă nem érheti utol a hivatalban lévő elnököt. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a PSD-s jelöltnek sikerült nemcsak megállítania pártja zuhanórepülését, hanem még javított is az eredményén olyan körülmények között, amikor egyes helyi vezetők – akik tulajdonképpen elvégzik a mozgósítást – nem sorakoztak fel maradéktalanul mögötte.

„Nem hittek az esélyeiben, vagy pedig az elnökjelölt-pártelnök bukására várva helyezkedni próbáltak” – fogalmazott. Viszont mindez azt is jelenti Horváth István szerint, hogy a PSD-nek nemcsak egyes településeken, hanem egész régiókban lehet mozgósítási tartaléka a második forduló előtt. Moldva például, ahol hagyományosan a PSD vezet, ugyanolyan arányban (20 százalék) hozott szavazatokat Dăncilának, mint Klaus Johannisnak vagy Dan Barnának.