A szenátus után a képviselőház is megszavazta szerdán a társadalombiztosítási járulék öt százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet. Így ha az államfő kihirdeti a törvényt, akkor október elsejétől életbe lép.

A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos járulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő járulékot is 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék a korábbi 25,8 százalék, illetve 30,8 százalék helyett.

Jelenleg alapesetben a munkaadónak 20,8 százalékos tb-járulékot kell befizetnie az államkasszába az alkalmazott bére után, októbertől ez az arány 15,8 százalékra csökken. Így például egy 900 lejes bruttó fizetés esetében eddig 182 lejt fizetett, októbertől pedig 142 lejt fog fizetni, vagyis 40 lejt takarít meg. Bruttó 1500 lejes fizetés esetében az intézkedés már 75 lejes megtakarítást jelent a vállalkozónak. Bruttó 3000 lejes bér esetében már 150 lej maradhat a munkaadó zsebében október elseje után.

Elemzők az egységes adókulcs bevezetése utáni „első valódi gazdaságélénkítő lépésnek” tartják az a társadalombiztosítási (tb) járulék öt százalékpontos csökkentését, a gond vele az, hogy bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ezt a kormány az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadóból fedezné, ám számításait a Nemzetközi Valutaalap bizalmatlanul fogadta.

György Attila RMDSZ-es pénzügyi államtitkár nem osztja IMF aggodalmait. Szerinte az oszlopadó idén fedezi a tb-járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. Ezt adatokkal támasztotta alá: az adóteher csökkentése a 2014-es évre „a legpesszimistább számítások szerint” 850 millió lejes bevételkiesést jelent, ám a kormány előzetes kalkulusai szerinti 488 millió lej helyett több mint 700 millió lejjel gazdagodott a kincstár május végére az oszlopadó bevezetésével.

Emlékeztetett rá, hogy a cégeknek két részletben kell befizetniük az oszlopadót: az egyiket májusban, a másikat szeptemberben. „E szerint szeptemberben ismét legalább 700 millió lejes bevétellel számolhatunk, jóval nagyobbal, mint amennyire számítottunk” – magyarázta az Erdélyi Riport hetilapnak. Hozzátette, a járulékcsökkentésről szóló törvénymódosítás októberben lép ugyan majd életbe, de csak novembertől érezteti a hatását, mert ebben a hónapban folyósítják a munkaadók az előző hónapi fizetéseket. Így tulajdonképpen az intézkedés csak két hónapot érint.

Az RMDSZ támogatta

Az intézkedést az RMDSZ frakciói is támogatták. Klárik László háromszéki szenátor, volt vállalkozó szerint a bevételkiesést az adóbehajtás hatékonyságának növelésével ellensúlyozni lehet. „Köztudott, hogy minél nagyobbak az adóterhek, annál gyengébb az adóbegyűjtés aránya. Vagyis az adóteher csökkentése serkenti az adózási kedvet” – magyarázta az Erdélyi Riportnak.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a munkaadók által fizetendő különböző járulékok romániai aránya az egyik legmagasabb Európában. Ezt adatokkal is illusztrálta: egy nettó 800 lejes fizetés esetében például 570 lej az adóteher. „Ez egy jó 75 százalékos adóteher. Ilyen körülmények között nagyon drága a munkahely teremtése” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a tb-járulékcsökkentés nyomán felszabaduló összegeket a munkaadók milyen mértékben fordítják majd az alkalmazottak fizetésének növelésére, kijelentette: erre nincs „egyetemes” válasz. „Szerintem azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi mutatók alacsonyak, a vállalkozónak az az érdeke, hogy megtartsa a magasan képzett alkalmazottait. Vagyis ha nem akarja, hogy az alkalmazott a konkurenciához szegődjön, akkor magasabb fizetéssel kell őt motiválnia. Így ő nagy valószínűséggel a bérkeret növelésére fordítja majd ezt a pénzt” – jelentette ki a szenátor.