Pótolja az oszlopadó a költségvetési hiányt?

A különleges építményekre kivetett "oszlopadó" betömi majd azt lyukat, amely a társadalombiztosítási járulékok októbertől életbe lépő öt százalékos csökkentésével keletkezik a költségvetésben – mondta a maszol.ro-nak György Attila pénzügyi államtitkár, cáfolva a költségvetési tanács elnökének állításait.

A szenátus már el is fogadta kedden a társadalombiztosítási járulékok öt százalékos csökkentését előíró tervezetet, a jogszabályt a képviselőháznak is meg kell még szavaznia, hogy érvénybe lépjen. A törvényt alkalmazásával azonban olyan hiány keletkezik a büdzsében a költségvetési tanács elnöke szerint, amelyre egyelőre nincs fedezet.

Erről Ionuț Dumitru egy bukaresti konferencián beszélt korábban. Kifejtette: a tb-járulék csökkentése régóta várt és "abszolút szükséges" intézkedés, de a kormánynak meg kell találnia a jövőben azokat a forrásokat, amiből fedezi majd a csökkentésből támadó bevételkiesést. Leszögezte: az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadóból származó pluszjövedelem erre a célra nem elegendő.

Dumitru úgy érvelt: az eredetileg betervezett 500 millió lej helyett 1,5 milliárd lej folyt ugyan be az államkasszába az oszlopadóból, az év elejétől azonban már több mint 1 milliárd lejjel maradtak el a bevételek a költségvetés-tervezetben remélt szinttől. Hozzátette, a jövő évben a  kormánynak az idei 2,2 százalékról 1,4 százalékra kell csökkentenie GDP-arányosan az államháztartási hiányt, ezért "számottevő intézkedéseket" kell foganatosítania az államháztartási hiánycél csökkentéséért. 

György Attila cáfol

György Attila, a pénzügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a költségvetési tanács elnökének nincs igaza. A maszol.ro-nak elmondta: a tb-járulék csökkentésének negatív hatását az állami bevételre kompenzálni fogják az oszlopadóból begyűjtött plusz bevételek.

Tájékoztatása szerint jövőre az adóbegyűjtés hatékonyságának növelésével pótolnák a hiányt. "Motiválni fogjuk a polgárokat az önkéntes adóbevallásra és adóbefizetése" – magyarázta. Mint mondta, a tb-járulék csökkentésének pozitív járulékos hatásai – mint például új munkahelyek teremtése és a befektetések növekedése – is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a csökkentés államkasszára kifejtett negatív hatását kompenzálja.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben járulhat hozzá egy ilyen mértékű járulékcsökkenés a vállalkozások élénküléséhez, kifejtette, az intézkedés legfőbb célja az, hogy csökkentse az adóterheket és a fetemunka elterjedését. "A tb-járulék-csökkentés révén megmaradt összegről minden vállalkozó maga döntheti el, hogy miként használja fel. Lehet ez új munkahelyek teremtése vagy fizetések növelése, de mindenképpen pozitív hatásai lesznek egyrészt a vállalatok, másrészt az ország gazdasága szempontjából" – fogalmazott az államtitkár.

György Attila elmondta, a tb-járulék csökkentése miatt kieső költségetési bevételt az idén 850 millió lejre becsülik, 2015-ben 4,86 milliárd lejre, 2016-ban pedig 5,2 milliárd lejre. Mint ismert, az intézkedéssel nem értett egyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely legközelebb ősszel tér vissza Romániába, hogy megvizsgálja a jövő évi költségvetés-tervezetet, és megbizonyosodjon, hogy talált-e fedezetet a bukaresti kabinet a bevételkiesés pótlására.

Kapcsolódók

Kimaradt?