A hazai cégeknek, civil szervezeteknek, közbirtokosságoknak idén egy újabb nyilatkozati kötelezettségük van, ennek határideje közeledik, aki pedig ezt elmulasztja, büntetést, sőt felszámolást, illetve esetenként vagyonvesztést is kockáztat.

A pénzmosás elleni, 2019/129-es törvény kötelezi többek között a cégeket és civil szervezeteket, hogy a megyei törvényszéken leadjanak és az igazságügyi minisztériumba elküldjenek egy nyilatkozatot a valós kedvezményezettekről (beneficiari reali) – hívja fel a figyelmet Debreczeni János.

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadótól megtudtuk, a nyilatkozat leadásának határideje eredetileg korábban volt, ám a koronavírus-járvány miatt kétszer is halasztottak. A cégek esetében az új határidő november 1-e, az egyesületek és alapítványok, így a közbirtokosságok számára is augusztus 14-e maradt a határidő a nyilatkozat leadásához. Tapasztalatok szerint azonban sokan – főként a kisebb civil szervezetek és alapítványok, közbirtokosságok - nem is tudnak erről a kötelezettségükről, holott sokat kockáztatnak – jegyezte meg a szakember.

A felszámolás és vagyonvesztés is fenyeget

A pénzmosás elleni törvény cégek esetében 10 ezer lejig terjedő büntetést, majd a vállalkozás felszámolását írja elő. Az egyesületek és alapítványok – így a közbirtokosságok is, amelyek civil szervezetként vannak bejegyezve – felszámolását bármely minisztérium vagy magánszemély is kérheti, ha nem tesznek eleget határidőre a nyilatkozat leadási kötelezettségüknek, ezért fontos, hogy mihamarabb keressék könyvelőjüket vagy ügyvédjüket.

Az állam részéről ez egy drasztikus lépés, ezért fontos, hogy ne adjanak maguknak támadásai felületet, hiszen a lehetőséget kihasználva, félő, hogy a magyarellenes feljelentők kérik egyes civil szervezetek vagy közbirtokosságok felszámolását – hívta fel a figyelmet Debreczeni János. Hozzátette: további veszély, hogy ha egy alapítványt felszámolnak, a vagyona az államra száll!

A pénzmosás elleni törvényt Románia európai uniós irányelvek alapján emelte be a hazai jogrendszerbe. A direktíva célja, hogy kiszűrjék a gyanús tranzakciókat, és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valós kedvezményezettei. Gond az, hogy Románia „átesett a ló túlsó oldalára”, hiszen az uniós irányelvekben értékküszöböket – például tízezer euró fölötti pénzmozgást - határoznak meg, addig nálunk minden céget és civil szervezetet nyilatkozásra kényszerítenek.

Ezeket a dokumentumokat kell begyűjteni a nyilatkozathoz

Szabó Bojta Bendegúz sepsiszentgyörgyi ügyvéd lapunk érdeklődésére elmondta: a nyilatkozat leadásához a megyei törvényszékekre szükséges leadni az illető jogi személy (cég, civil szervezet, stb.) alapítóinak és vezetőtanács tagjainak a személyazonossági igazolvány hitelesített másolatát, illetve az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok tagjainak nevét, személyi számát, személyazonossági igazolvány számát tartalmazó listát és az iratok másolatát, valamint az illető jogi személy megnevezését és azonosító adatait. A személyazonossági iratok másolata mellett le kell adni az egyesület/alapítvány/közbirtokosság bejegyzéséről szóló bizonylatok másolatát.

Az ügyvéd rámutatott: az igazságügy minisztériumba el kell küldeni a civil szervezetek „valós kedvezményezetteinek” adatait. Ehhez minden jogi személy vezetőtanácsának közjegyzőnél hitelesítve ki kell neveznie egy magánszemélyt, aki felhatalmazással rendelkezik, és saját felelősségre nyilatkozik, hogy az általa megadott adatok helyesek, továbbá megbízhat egy ügyvédet, amely a szervezet nevében eljár, és leadja a kért nyilatkozatot a törvényszékre, illetve elküldi az igazságügy minisztériumba.