Mi marad a medvének? Évente sok ezer tonna erdei gyümölcsöt és gombát exportál Románia

Egyes becslések szerint csak vadon termett erdei gyümölcsből 27 ezer tonnát adunk el külföldön, hivatalosan, persze, kevesebbet. Az erdei gomba is keresett, Nyugaton akár a hazai felvásárlási ár 15-szörösét is kifizetik érte.

Tavaly csak a Máramarosi Erdészeti Igazgatóság alá tartozó erdőkből 150 tonna gyümölcsöt értékesítettek külföldön. Ennek zöme, 110 tonna, áfonya volt, szederből és kökényből 20-20 tonnát gyűjtöttek be. Az exportőrök 2000 eurót fizettek az áfonya tonnájáért, a szederért 1000, a kökényért pedig 600 eurót.

Idén, július végéig Maros megyében 26 tonna erdei gyümölcs takarítottak be, elsősorban áfonyát és homoktövist, s az erdészeti igazgatóság illetékesei arra számítanak, hogy a szezon végéig ez a mennyiség meg fog duplázódni. Egyes szakértők szerint a valóságban a hivatalos statisztikákban szereplő adatoknál jóval több gyümölcsöt szállítanak a hazai erdőkből Nyugatra. Van olyan forrás, mely éves szinten 27 ezer tonna erdei gyümölccsel számol, ennek zöme az olasz és a spanyol piacra kerül.

A nagy kereslet érthető, ugyanis jellemzően biotermékekről van szó, melyeket a romániai felvásárlási ár többszöröséért lehet értékesíteni, a dél-nyugat európai országokban átlagban kilónként 10 euró körüli áron.

Az ágazat viszonylag kis értékű kezdeti befektetést igényel, a profitrátája pedig kiemelkedően magas. A legnagyobb hazai erdei gyümölcs exportőrök közé tartozó Eco Fruct kft. tavaly 8,6 millió, 2017-ben pedig 8,1 millió lej értékben exportált, s 2,6, illetve 2,8 millió lej nyereséget termelt.

A gomba is nagyon kelendő

Nem a gyümölcs az erdő egyetlen olyan ajándéka, mely hatalmas mennyiségben kerül kivitelre. A Bihar megyei Almaszegen bejegyzett Ecotravio kft. tavaly 286 ezer lej értékben exportált erdei gombát, főleg vargányát, s mindezt egyetlen alkalmazottal. Az erdők igazi aranybányát jelentenek a cég számára, mely közel 177 ezer lej profitot könyvelt el egyetlen év alatt, vagyis a profitrátája meghaladta a 60 százalékot.

Az almaszegi cég azonban kispályásnak számít a nagyváradi Romtransilvania Logistic mellett. Ez utóbbi 4 év leforgása alatt 85 millió lej értékben szállított ki hazai erdei gombát Olaszországba, Ausztriába, Svájcba, Németországba és Magyarországra, javarészt csomagolva, szárított formában.

A vállalat igazgatója egy mezőgazdasági szakportálnak azt nyilatkozta, előfordul, hogy a friss gomba a begyűjtéstől számított 24 órán belül már egy velencei vagy milánói étterem konyhájában van. Az erdei gomba kilóját a nagybani kereskedők átlagban 7 lejért veszik át a gyűjtőktől, szárítva pedig 22 eurót is elkérnek érte Nyugaton.

A medvéknek alig jut valami

A nagykereskedők vagyonokat keresnek az erdei gyümölccsel és az erdei gombával, az erdők lerablásának azonban nagy ára van, amit az érintett térségek lakói fizetnek meg. A barnamedve nyári étrendjében a gyümölcs és a gomba is fontos tétel, s az exportra kerülő sok ezer tonna természetes táplálékot a nagyvadaknak pótolniuk kell, leginkább a nyájak elleni támadások, kertek, ültetvények megdézsmálása révén.

“Ha otthon jóllakik az ember, nem megy ebédelni a csárdába, de ha üres a kamra, nincs választása” – mondja egy gyergyói vállalkozó, aki közelről látja, mi folyik a térség erdőiben. Elmondása szerint nyaranta a kereskedők teherautókkal, százával hoznak embereket erdei gyümölcsöt és gombát szedni, lecsupaszított erdőrészek maradnak mögöttük. A napszámosok természetesen csak eszközök, akiket általában feketén, aprópénzért dolgoztatnak, a hasznot az exportőrök felezik le.

Kapcsolódók

Kimaradt?