borravaló

Ismét megpróbálkoznak a borravaló megadóztatásával

O. M. 2019. augusztus 13., kedd, 17:53

Ismét téma lett a borravaló megadóztatása – ezúttal a Koalíció Románia Fejlesztéséért fordult ebben az ügyben a pénzügyminisztériumhoz. Az egyesület konkrét javaslatokat tett arra, hogyan lenne működőképes az adózás, illetve – okulva a kormány 2015-ös próbálkozásának csődjén – kimondottan a vendéglátóiparra korlátozná az intézkedést. Eugen Teodorovici tárcavezető szerint akár augusztusban el is készülhet a törvénytervezet.

A fontosabb hazai munkáltatói szervezetek és kereskedelmi kamarák vezetőit tömörítő Koalíció Románia Fejlesztéséért javaslata szerint külön számlán tüntetnék fel a borravalót, amely mentesülne az áfakötelezettség alól, ugyanakkor társadalombiztosítást nem kellene utána fizetni. A „baksisra” csak a tíz százalékos jövedelemadót számolnák fel. Az alkalmazottak között osztanák kötelezően szét, az összegből a munkaadó nem részesülne, ő csak biztosítaná, hogy a tíz százalékos adó az adóhatósághoz kerüljön. A munkavállalóknak év végén kellene bevallaniuk a borravalóból befolyó összeget, mint fizetésen kívüli jövedelmet.

2015-ben sürgősségi kormányrendelettel próbáltak adót kiróni a borravalóra. Az át nem gondolt előírásai miatt nagy közfelháborodást kiváltó jogszabály nemcsak a vendéglátóipari egységek, hanem az egyéb szolgáltatásokat végző cégek számára is kötelezővé tette a "baksis" 16 százalékos megadóztatását. A rendelet előírta, hogy külön nyugtán tüntessék fel a borravaló összegét. Az akkori jogszabály értelmében az alkalmazottak borravalóját naponta nyilvántartásba kellett venni, és ha az adóellenőrök eltérést tapasztaltak a vizsgált üzletben lévő pénz és a nyugtával igazolt összegek között, szigorú büntetéseket róttak ki. A drákói szankciókat nagyon rövid időn belül kénytelen volt enyhíteni az akkori (Ponta-) kormány, mert több tucatnyi üzletet bezártak az említett különbségek miatt. Nem sokra rá a rendelet az alkotmánybíróságon kötött ki, miután az ombudsman megtámadta a jogszabályt a taláros testületnél. A rendeletet tartalmazott olyan vitatott előírást is, amely szerint az adóhivatal nem volt köteles visszaadni bírósági végzés alapján a jogtalannak bizonyuló bírságot. A jogszabályt végül visszavonták. Az már csak hab a tortán, hogy a megbukott rendeletet a szintén pénzügyminiszteri tisztséget ellátó Eugen Teodorovici javasolta.

Most mindenki jól járna?

A Koalíció Románia Fejlesztéséért szerint az általuk javasolt módszerrel most mindenki jól járna. A munkaadó azért, mert legálisan tudná kipótolni a vendéglátóiparban nyújtott alacsony fizetéseket. Ha például egy pincér jelenleg nettó 2000 lejt kap havonta fizetésként, ez azt jelenti, hogy a munkaadónak további 1400 lejt kell előteremtenie, hogy fedezni lehessen a 35 százalékos társadalombiztosítást és a 10 százalékos jövedelemadót.

Ha a munkaadó ezer lejjel szeretné megemelni a pincér fizetését, akkor bruttó 5200 lejt kellene előteremtenie a bérére, ebből több mint 2100 lej pedig az államkasszába menne. Ám a borravalóval az ezer lejes jövedelempótlás már jóval kisebb költséggel járna, hiszen ez után csak a tíz százalékos jövedelemadót kell befizetni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a borravalóból nyújtott jövedelem-kiegészítés után az alkalmazott nem kap nyugdíjat.

A munkavállaló az egyesület érvelése szerint ezért járna jól, mert teljes jövedelme legális lenne. A Koalíció Románia Fejlesztéséért javaslata szerint a megadózott borravaló teljes egészét a munkavállalók között kell szétosztani.

A hotelek és éttermek munkáltatóinak szakmai szervezete, a HORA többször is rámutatott, hogy a vendéglátóiparban a vendégek több mint fele elektronikus úton fizet. Dragoș Petrescu elnök szerint ezzel összefüggésbe hozható, hogy egyre kevesebben adnak borravalót, hiszen jelenleg ezt csak készpénzzel lehet megtenni. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé elektronikus fizetés esetén egy olyan összeg átutalását, amely eltér a nyugtán szereplőtől. Ha a borravalónak legális keretet teremtenének, feltüntethetnék a számlán mint áfamentes bevételt.

Az állam előnye egyértelmű: több pénz folyna be a költségvetésbe. A borravaló egy európai étterem üzleti forgalmának 5-20 százalékát teszi ki. A HORA szakmai szervezet körülbelül 400 romániai éttermet foglal magába. Ezek az egységek a romániai éttermek üzleti forgalmának körülbelül 15 százalékát bonyolítják le. Tavaly a romániai vendéglők üzleti forgalma 3 milliárd eurót tett ki. A borravaló szabályozása tehát több millió lejes bevételt jelenthetne az államnak.

Csak akkor működne, ha opcionális maradna

Megkeresésünkre a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment klaszter elnöke, László Endre elmondta, csak akkor lenne igazán hatékony a borravaló megadóztatása, ha az úgynevezett felajánlása továbbra is opcionális maradna a vendég számára. Emlékeztetett, több európai országban a borravaló kérdését a kötelező kiszolgálási díjjal oldották meg, amely sok helyen a fogyasztás árának tíz százaléka.

"Ha Romániában is kötelező lenne a borravaló, nem ösztönözné a kiszolgálót, a szakácsot, hogy még jobban teljesítsen. Hiszen ha így is, úgy is lesz borravaló, miért legyek még tettrekészebb. Így is elég baj van az éttermi szolgáltatásokkal, kár lenne ezt az ösztönzési lehetőséget is eldobni" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a jogszabályt úgy kell kidolgozni, hogy azok az alkalmazottak is kapjanak a borravalóból, akik a háttérben dolgoznak. Példaként említette a szakácsokat, akik egy étteremben kulcsembereknek számítanak.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ha konszenzus lesz a borravaló megadóztatásáról, augusztus végéig akár el is készülhet a tervezet.

A borravalóra vonatkozó egységes szabályozás az Európai Unióban nem létezik. Franciaországban a felszolgálási díj kötelezően felkerül a számlára, míg Olaszországban opcionális, bár a vendéglátósok többsége él a lehetőséggel. A tagországok többsége nem rendelkezik a borravalóra vonatkozó szabályozással, például az adófegyelemre nagy hangsúlyt fektető Németország sem. Magyarországon adómentes, de csak akkor, ha a pénz a vendégtől közvetlenül a pincér zsebébe vándorol. Ha a borravaló bekerül a cég kasszájába, hogy a tulajdonos elossza az alkalmazottak között, akkor már munkabérnek minősül, s mint ilyen, adóköteles. Egyes északi államokban, mint például Dániában és Finnországban, a vendégek nem adnak, a pincérek pedig nem várnak borravalót.