Rés van az adóbevallási rendszerben?

Az adóbevallás határidejének (május 25.) közeledtével ismét lábra keltek azok a hírek, hogy a rendszer hiányossága miatt eltéríthető a civil szervezetek számlájáról a polgárok 2 százalékos adófelajánlása. A gyanút táplálja, hogy a szervezeteknek nincs lehetősége kikérni a támogatók személyes adatait.

A jövedelemadó 2 százalékának sorsáról adóbevalláskor a 230-as űrlap kitöltésével lehet rendelkezni. Az összeget elviekben az űrlapon megnevezett civil szervezet számlájára utalja az állam.

Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke az erdely.ma hírportálnak elmondta: annak ellenére, hogy pontos kimutatást vezettek azokról, akik szervezetüknek ajánlották fel adójuk 2 százalékát, tavaly mégis hatvannal kevesebb személytől érkezett be a felajánlott összeg, mint ahány nyilatkozatot leadtak. A szervezet elnöke azt gyanítja, hogy a törvény hiányosságának kihasználásával jogi személyek élnek vissza a támogatási lehetőséggel, a felajánlók adatait felhasználva.

Mivel az említett űrlapot nem kötelező személyesen leadni, elvileg bárki visszaélhet adatainkkal – erősítette meg kérdésünkre Kedves Imre, a Hargita Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője. Ráadásul az igazgatóság nem küld értesítést arról, hogy mely szervezet számára utalták át az adónk felajánlott 2 százalékát, ezért, hacsak személyesen utána nem nézünk, az összeggel akár tudtunkon kívül is „támogathatunk" olyan szervezetet, amelyről nem is hallottunk.

„Ez bűncselekménynek számít, azonban feljelentés nélkül bűncselekmény sincs, márpedig amiről nincs tudomása a hatóságnak, az a törvény szerint nem is létezik” – magyarázta Kedves. Aki visszaél ezzel, az már indulásból három bűncselekményt követ el: a közokirat-hamisítást, adócsalást és a személyes adatokkal való visszaélést - ám ezért már börtön jár.

Az „adóeltérítés” megkönnyíti az is, hogy számos adófizető többször is leadja a 230-as űrlapot. Márpedig a rendszer csak az időrendben korábban leadott adatokat érvényesíti. Az űrlapok nem azonnal, hanem a naptári év negyedik harmadában kerülnek feldolgozásra, és mivel a rendszer nem enged újabb feltöltést, a duplázott nyomtatványt azonnal megsemmisítik – tette hozzá Kedves Imre.

Az adófizetők tájékozatlanságát másképpen is kihasználhatják. Lapunk értesülései szerint sok cég- és intézményvezető visszaél azzal, hogy a kedvezményezett szervezet nem tudhatja meg név szerint, hogy kitől kapott támogatást, hacsak nem maga gyűjti be a már kitöltött, aláírt nyomtatványokat. Előfordult például az, hogy egy iskolaigazgató fenyítés terhe alatt arra kényszeríti az alkalmazottat: a jövedelemadója 2 százalékát az iskola alapítványa számára ajánlja fel. Ennél is gyakoribb eset, hogy cégvezetők járnak el hasonlóan, személyes érdekeltségű alapítvány felé irányítva ezt az összeget. Mivel ilyen esetekben az aláírásunk szerepel az említett űrlapon, a bűncselekmény nem bizonyítható.

Kevesen tudják, hogy a támogatását felajánló személy utólag visszavonhatja felajánlását, ha személyesen jár el az ügyben a pénzügyi hatóságnál. Kedves Imre szerint adófizetőként egyet tehetünk: május 25-ig személyesen érdeklődünk a pénzügyi igazgatóságnál a felajánlásunkról, és szükség esetén visszavonjuk. Mivel a felajánlás névtelen, a kedvezményezett nem értesülhet a visszavonásról – mondta az igazgató.

Kapcsolódók

Kimaradt?