Szülővé válás előtt két ember előbb egymás szeretője, szerelme, de a gyerekvárással a biztonság, a rendezettség, a felelősség felé irányul az életstílus, és a spontaneitás, az előreláthatatlan helyzetek kiszorulnak a pár életéből. A babagondozási periódusban a nők biztonságos környezetet teremtenek, mindent előreláthatóan alakítanak, csökkentik a szórakoztató, spontán megmozdulásokat. Pedig az erotikához éppen ezekre van szükség – vélekedett Mészáros Andrea szexuálpszichológus, párterapeuta Szülés, szorongás, szex címen indított online bejelentkezésében.

Gyermekágyi időszakban nem az erotika körül forog a világ, de ha sikerül felvenni a ritmust a babával, és lassan a társsal is visszaáll a kapcsolati rendszer, fontos, hogy újra erőfeszítést tegyenek a felek a valódi párkapcsolat megélésének érdekében. Hívjanak nagymamát, fizessenek bébiszittert, és adjanak maguknak minden héten egy kis időt, amikor csakis egymással törődhetnek – figyelmeztetett a szakember.

Bár a többség a megtervezett dolgokra keserűen tekint, és „nem szívből jövőként” határozza meg, a szexuálpszichológus úgy véli, fontos átértékelni a megtervezett „édes kettest”, és elégedetlenkedés helyett inkább a szándékra fókuszálni: a „társunk időt szeretne velünk tölteni, ezért péntek délután hat órakor együtt leszünk” gondolattal próbálják a felek táplálni a vágyat. Ne arra gondoljanak, hogy óramű pontossággal be van tervezve, hogy abban a pillanatban kell megkívánniuk egymást, mert az együtt töltött idő nem azt jelenti, hogy a szex van beütemezve, ellenkezőleg, a közös programnak adnak keretet általa, amikor is a babára másvalaki vigyáz, így a férfi és a nő gondolatai egymás körül foroghatnak, ebben az időszakban nem kell gyermekükre koncentrálniuk – hangsúlyozta Mészáros Andrea.

„Jól teljesítem a feladataimat? Milyen anya vagyok?”

A szexuálpszichológus tapasztalatai szerint a legtöbb anya amiatt aggodalmaskodik, hogy megfelelően látja-e el az anyasággal járó feladatait, vagy egy kisiklott nevelési módszere miatt a gyermeke rossz útra tér. Szinte minden anyában meglapul az a félelem, amely a sebezhetőséggel és a kontrollvesztéssel jár, és ennek elkerülésére rendszerint olyan feladatokat és helyzeteket próbálnak kialakítani, amiben maximálisan sikerül tartaniuk a kontrollt. Ezáltal önmagukban és a családi életben is biztonságérzetet teremtenek, viszont a spontaneitás kizárásával az a fajta húzóerő és szenvedély nem lesz már jelen a házasságukban, ami egyébként a partnerkapcsolat fő működtetője.

Nagyon könnyen megfeledkeznek a nők arról, hogy mielőtt szülővé váltak szerelmesek, szeretők voltak. A gyermek, akibe születése után beleszeretnek, voltaképpen megakadályozza, hogy továbbra is szenvedélyes érzelmeket közvetíthessenek partnerük felé, és ezt gyakran még az „új őrület”, az anyák 24 órás önfeláldozása is nehezíti.

Ahelyett, hogy a szülők szexualitásukat ösztöneik szerint élnék meg, inkább abból táplálkoznak, amit a pszichológusok írnak: félreértelmezik a szakemberek kutatásait arról, hogy milyen fontos a kötődés, a biztonságérzet, a stabilitás, és 24 órában kezdik teljes mértékben beáldozni magukat gyermekük jóléte érdekében. Önmagukról közben teljesen megfeledkeznek, pedig egy könyv sem írja, hogy a „minden tökéletes legyen a gyermek körül” trendet kövessék – részletezte a szexuálpszichológus. Hozzátette, ha valaki már benne van a babagondozásban, és hasonlóan éli kapcsolatát társával, még átkeretezheti, átértékelheti gondolatait, csupán fel kell tennie magának a kérdést, hogy ki ő valójában, hogyan akarja anyaként látni magát, és időközben elfelejtett-e feleség lenni?

„Kivé válik a gyerekem?”

A szexuálpszichológus rávilágított, a gyermek fő tanulási mechanizmusa a másolás, tehát, ha a szülők nem töltődnek fel különböző energiákkal, akkor azt a mintát fogja lemásolni, amilyennek látja őket, és ez általában az anya 24 órás önfeláldozásáról, az egymástól való eltávolodásról szól. Ahogyan cseperedik, az értékrendje is ezek mentén alakul: a rejtett szorongásai, gátlásai szexuális téren, az önbizalomhiánya, az ismeretlentől való félelme mind abból származik, hogy milyen minták alapján nevelkedett, és ugyanez igaz szüleire nézve is: ezért bír nagy jelentőséggel, ha a szülők előbb megvizsgálják, jómaguk honnan érkeztek, majd letárgyalják magukban, hogy ebből az egészből mit szeretnének átadni gyermeküknek.

Ha az anya kontrollérzete abban teljesedik ki, hogy maga körül mindent rendben tart, ez metaforikusan annyit tesz, hogy a lelkében is rendet próbál teremteni. Érdemes ilyenkor megvizsgálnia, hogy ez pontosan miről szól: elrendezte a félelmeit, bízik magában, képes az ösztöneire hallgatni, és nem mindig mindent lépésszerűen megtervezni? A tervezés ugyanis roppant görcsössé teszi az anyákat, akik foggal-körömmel kapaszkodnak a kötődéselméletekbe, és igyekeznek mindig jelen lenni a gyermek életében. Önmaguk feláldozása közben nem gondolnak arra, hogy a gyermek életében legnagyobb modell a szülő, és nemcsak az számít, amit a csemetének adnak, hanem az is, hogy milyen emberek, mert legtöbb megnyilvánulásukat gyermekük másolni fogja.

A nőnek tudatosítania kell magában azt is, hogy elsődlegesen nő, aztán feleség, és csak ezt követően vette magára az anyasággal járó feladatokat – a szerepeihez való viszonyulását a gyermek is megérzi. Ha önfeláldozó anya, azt a modellt mutatja csemetéjének, hogy a nő gondoskodik a családról, feltétel nélkül kínálja fel magát, és mindent elfelejt, ami az életéhez tartozott. Gyermeke is magára veszi ezeket a mintákat, amiket általában úgy fogalmaz meg, hogy „soha nem leszek olyan, mint a szüleim”, később mégis azt veszi észre, hogy magával hozta, és továbbtáplálta felnőtt korában az otthon látottakat – ismertette a szakember.

Van erre megoldás?

Ha pszichés térképüket megvizsgálják a szülők, láthatják, hogy milyen információkkal rendelkeznek a világról, saját magukról, a gyermekgondozásról, a születés körüli dolgokról, a szexualitásról és a párkapcsolatról. Fontos analizálniuk, hogy mit raktároztak el, és a különböző események, témák, helyszínek milyen jelentéstartalommal bírnak: mit jelent számukra a közelség, a párkapcsolat és a társ az új helyzetben?

Mészáros Andrea nyomatékosította, ha a szex nincs fent a térképükön, azt jelenti, kitolták onnan. Legtöbben ilyenkor azzal védekeznek, hogy „nem éreznek vágyat a szex iránt, ilyen beállítottságúak”, ez viszont helytelen elképzelés, mert a szexualitás iránti vágy ösztönös, olyan, mint az éhség, az alvás vagy a biztonság iránti vágy. Ha tehát nem vágyakoznak a szexre, az azt jelenti, hogy valami történt a világukban, ami önvédelemből taszította ki térképükről ezt az elemet.

Ha érzelmi szükségleteik – szeretve érezzék magukat, fontosnak érezzék magukat, legyen értelme az életüknek – mind a gyereket célozzák, akkor hatalmas terhet kap a csemete szüleitől: ő válik minden érzelem tárgyává, az ő léte lesz a szülő szeretete, nyugalma, biztonságérzete, és ahogyan cseperedik, egyre több felelősséget fog érezni a szülők iránt, részletezte a szakember.