A befőzésidény nagy fejtöréssel jár: a legtöbb háziasszony évről évre megfutja a már jól ismert köröket, és a gyümölcs árán, a cukor mennyiségén aggodalmaskodik, miközben olyan recept után kutakodik, amely a legidőtállóbb lekvárfőzési taktikákat tartalmazza. Mivel szezonja van, kíváncsiak voltunk, hogy kell főzni a legfinomabb eperlekvárt, ezért kalotaszegi és harasztosi nagymamákat kerestünk fel, hogy a lekvárfőzés titkáról beszélgessünk, valamint egy dietetikust is kifaggatunk az egészséges módszerekről.

A kalotaszegi Pócs Kati néni és a harasztosi Horváth Anna néni egyöntetűen állítja, hogy az eperlekvárhoz kevés cukor szükséges. Befőző por, zselésítő pedig szóba sem jöhet, ha finom, valódi lekvárt akarunk főzni a gyümölcsből, ugyanis a cukor az, ami tartósítja a főzetet, és nem a mesterséges szerek. Abban, hogy jó a stratégiájuk, nem kételkedünk, hiszen évek óta piacon árulják portékáikat: a Bejön a vidék! boltban és a különböző falvakban nagy népszerűségnek örvendenek eperlekvárjaik.

Bár az idei termést megzavarta a kusza időjárás, a gyümölcsök pedig nem úgy érnek, ahogyan azt az utóbbi években megszokhatták a mezőgazdászok, a nagymamák arról is felvilágosítottak, hogy az eper mellett a cseresznyének is szezonja van, ezt követi a barack, a szilva, a meggy, az áfonya, a málna és a csipkebogyó.

Így főznek eperlekvárt a nagymamák

A kalotaszegi Pócs Kati néni – mivel nincs saját gyümölcsöse – első osztályú termést vásárol a piacon, már külön ismerősei vannak, akikkel évről évre megköti az eperüzletet, ami idén nehézkesebb, ugyanis roppant drága az eper ára a piacon – mondta. Miután beszerezte a gyümölcsöket, aprólékosan átmossa, megpucolja azokat, és mindet felteszi főni.

A titka az, hogy nem szűri le az érett gyümölcs levét, nem gyárt eperszörpöt a főzés során megszaporodó gyümölcsléből, ellenkezőleg: addig hagyja tűzön az epret, míg a leve el nem fő róla. Úgy véli, nem elegendő csak a rostos gyümölcsöt meghagyni az eperlekvárban, mert attól lesz igazi és kívánatos a főzet, ha a gyümölcs és annak leve is benne marad. Miután elfő a gyümölcslé, cukrot adagol a készülő lekvárhoz, ezt ízlés szerint méri. Ha az eper savanykásabb, több cukrot szór bele, de volt már olyan éve, hogy egy baracklekvár-főzés során például teljesen kihagyta a cukrozást, annyira édes volt a gyümölcs; és állítása szerint ugyanezt az eperrel, illetve egyéb gyümölcsökkel is kipróbálhatják a kevésbé édesszájúak.

Megtudtuk, főzés után az előkészített befőttes üvegekbe helyezi a lekvárt, és fontosnak tartja, hogy minél kisebb, „egy használatra elegendő” üvegeket szerezzen be, mert az étkezések során ez is garantálja, hogy felbontás után nem romlik meg a dzsem. Minél kisebb az üveg, annál hamarabb elfogy a lekvár – vallja Pócs Katni néni, aki a befőtteket dunsztba helyezi. Azaz tartósítja őket, méghozzá a gőzölés módszerével.

Elmondása szerint azért szükséges a dunsztolás, mert csírátlanítja a házi készítésű lekvárokat. Voltaképpen a befőzés végső hőkezelési fázisa, amelynek során a befőttesüveget, az üvegben maradt levegőt és a befőzésre szánt gyümölcsöt akkora hőmennyiségnek teszi ki, amekkora elpusztítja a különböző romlást előidéző baktériumok nagy részét. A dunsztolásnak két formája létezik, Pócs Kati néni nedves dunsztolással tartósítja a lekvárokat, és addig gőzöli a befőttesüvegeket, míg azok gyöngyözni kezdenek.

A gőzölést úgy végzi, hogy egy nagyobb edény aljára papírt, konyharuhát helyez, hogy az üvegek ne érintkezhessenek közvetlenül a felforrósodott edényaljjal, így óvja meg azokat az elrepedéstől. Az edényt annyi vízzel tölti fel, hogy az üvegek háromnegyed részéig érjen, majd melegíteni kezdi addig, amíg gyöngyözni kezdenek, ez körülbelül 20-30 percet vesz igénybe. Végül egy pléddel takarja le az edényt, és úgy hagyja kihűlni a benne lévő befőtteket.

Pócs Kati néni szerint az üzletekben kapható lekvárokban kevés a gyümölcs, csupán zselékkel telített üvegcsék találhatóak a polcokon – mindezt onnan tudja, hogy néhány „mesterséges dzsemet” kíváncsiságból ő is kipróbált, ugyanis szerette volna összehasonlítani a saját, házi készítésű lekvárját a bolti kínálattal, és arról is meg akart bizonyosodni, hogy miért is szeretik annyira az emberek az ő főztjét.

„Minél keményebb a lekvár, annál tartósabb”

A Kolozs megyei Harasztoson élő Horvát Anna néni Kati nénihez hasonlóan jár el az eperlekvár-főzés során, annyi különbséggel, hogy a gyümölcs beszerzése, a mosás, pucolás és főzés után nem nedves dunsztba, hanem száraz dunsztba helyezi a lekvárokat. Öt kilogramm eperhez fél kilogramm cukrot ad, és addig főzi a lekvárt, míg az besűrűsödik.

Minél sűrűbb, „keményebb” a lekvár, annál hosszabb ideig marad romlatlan – vélekedik Anna Néni. Annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig megmaradjon a főztje, felforrósított üvegekbe helyezi a lekvárt, amelyeket a lefödés után a tetejükre állít, úgy teszi be mindet egy ládába, ruhák, plédek közé, hogy ott a szárazságban kihűlhessenek. Jól letakarja a befőttes üvegeket, mert a száraz dunszt kulcsfontosságú eleme a megfelelő hőszigetelés, ezért nem meglepő, hogy 1-3 napig tart, míg a betakart lekvár kihűl.

Anna néni szerint a lekvárfőzés az előkészületekkel, a mosással, pucolással sok időt vesz fel, hiszen a gyümölcsöt körülbelül 2 és félórán keresztül kell főzni, és ehhez társul még az üvegbe adagolás és a dunsztolás is. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a túl érett vagy romlásnak indult gyümölcsök rossz részét ki kell vágni, az ép rész azonban nyugodtan belefőzhető a lekvárba. A főzés folyamatát megkönnyíti a zománcozott fazék, de bármilyen nagyobb űrtartalmú lábos vagy fazék alkalmas arra, hogy „jól megfőzze” a lekvárt.

Eperlekvár cukor nélkül, a dietetikus receptje szerint

Szilágyi Karola dietetikus a Maszol megkeresésére elmondta, mi a cukor nélkül készíthető, egészséges eperlekvár receptje. Szakemberként azt tapasztalja, nyírfacukorral, azaz xilittel is édesíthető a lekvár. A xilit egy cukorhoz hasonló édességű cukoralkohol, tehát kedvezőbb a szervezetnek, ugyanis csak 2,4 kalóriát tartalmaz grammonként, ami a cukor kalóriaértékének csupán kétharmada. Rávilágított, ezt a fajta édesítőt a különféle zöldségekben és gyümölcsökben is fellelhetjük, s mi több, az emberi test is termeli.

Kutatások alapján arról is beszámolt, hogy a nyírfacukor (xilit) a fogak egészségének megőrzése szempontjából a lehető legjobb édesítőszer, de ügyelni kell a túlzásba vitt fogyasztásával, ugyanis a nagy mennyiség bevitele hashajtó következményekkel jár.

Szilágyi Karola nyírfacukorral készíthető eperlekvárja három hozzávalót tartalmaz:

• 2 kg eper
• 1 kg nyírfacukor (xilit)
• 1 citrom leve

Ha az epret, a nyírfacukrot és a citromot sikeresen beszereztük, akkor a következőképpen készíthető el a dietetikus egészséges eperlekvárja:

• Jól megmossuk az epret.
• Egy fazékba odatesszük az epret főni, közben kavargatjuk, esetleg egy krumplitörő segítségével összenyomkodjuk, majd hozzáadjuk a nyírfacukrot, a citromlevet és főzzük körülbelül egy órán keresztül.
• A befőttesüvegeket sterilizájuk, ami azt jelenti, hogy az üvegeket jól megmossuk és még vizesen egy tepsibe tesszük, szájukkal felfele helyezve, és a sütőben 120 fokon, 10-15 percig szárítjuk.
• Miután megfőtt a lekvár 10-15 percig pihentetjük, majd áttöltjük a tiszta befőttesüvegekbe.
• Ezután egy védett helyen egy plédre tesszük az üvegeket, lefedjük egy tiszta papírral, majd jól betakarjuk, és 24 órát hagyjuk kihűlni.  
• Miután kihűlt a lekvár, lezárjuk a befőttesüvegeket a kupakokkal.