„A következő hetek arról szólnak, hogyan tudunk újak lenni, hogyan tudunk változni, de ne csak a változás kedvéért változzunk, hanem azért, hogy megerősítsük, hatékonyabbá tegyük a szervezetet, jobban kommunikáljunk” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

A Twitter-oldaláról tudta meg a sajtó, hogy megtartotta az első munkaülését az ügyvezető elnökség tagjaival. Ez máris újdonság, hiszen az elődje, Kovács Péter Facebookon kommunikált. Nincs is Facebook-oldala?

Nincs. Korábban, 2012-ig volt Facebook-oldalam, de aztán megszüntettem. Twitter-oldalt is csak akkor hoztam létre saját néven, amikor Kelemen Hunor bejelentette, hogy engem javasol ügyvezető elnöknek.

Ezt azért is kérdem, mert Kovács Péter sokszor foglalt állást Facebookon egy-egy ügyben, és ez azonnal eljutott a sajtóhoz. Elődjét emiatt az RMDSZ „megmondó emberének” nevezték. Mennyire áll közel az új ügyvezető elnökhöz „a megmondó ember” szerep?

Többször elmondtam, hogy nem megmondó, hanem a megmagyarázó ember szerepét érzem a magaménak. Nyilván, adott kérdésekben, ugyanúgy, ahogy Kovács Péterre, rám is hárul az a szerep, hogy elmondjak bizonyos dolgokat. Szerintem az RMDSZ kommunikációjának nem a mennyiségén, inkább a minőségén kellene javítanunk. Nem feltétlenül Facebookon vagy Twitteren szeretnék az újságírókkal kommunikálni. Ha kérdéseik vannak, üljünk le, tárgyaljuk meg ezeket, akár kötetlen háttérbeszélgetéseken. Tanácsadóként az elmúlt négy évben tudatosan felépítettem magamnak egy szakmai brandet, és ennek az egyik nagyon fontos eleme az volt, hogy én kifele nem kommunikáltam, nem adtam interjúkat, nem mentem tévébe. Külföldön például tanácsadóktól ezt el is várják. Ilyen szempontból számomra az új tisztség egy eléggé éles váltást jelent. Nekem is meg kell szoknom ezt az új szerepet, viszont azt nagyon jól tudom, hogy nem elég csak dolgokat kimondani, el kell magyarázni a hátterüket, még akkor is, ha esetleg kínos.

Milyennek tartja az RMDSZ mostani kommunikációját a sajtóval, változtatna ezen? A büntetőjog módosításáról és a közkegyelemről szóló tervezetekről például meglehetősen késve érkezett reakció, amikor ez az ügy kirobbant.

Ez részben jogos felvetés. A hátteréről tudni kell, hogy amikor ez az ügy kirobbant, az RMDSZ-nek nem volt álláspontja, hiszen egyrészt – amint a szövetségi elnök is elmondta – nem volt egyeztetés ezekről a tervezetekről a PSD-vel, a téma váratlanul bukkant fel. Általában ezeket a politikai álláspontokat első körben a frakcióban szokták megbeszélni, de készséggel elismerem, hogy ezen javítani kell, és ezen javítani fogunk.

Visszatérve az első munkaülésre: miről beszélt az ügyvezető elnökség tagjainak ezen a tanácskozáson?

Elsősorban a működési elvekről beszéltem, amelyek alapja az innováció. A következő hetek arról szólnak, hogyan tudunk újak lenni, hogyan tudunk változni, de ne csak a változás kedvéért változzunk, hanem azért, hogy megerősítsük, hatékonyabbá tegyük a szervezetet, jobban kommunikáljunk. Nekem a vesszőparipám az alapos munka. Nemcsak többet és jobban kell dolgozni, hanem alaposabban kell végeznünk a munkánkat, ami azt is jelenti, hogy sok esetben több időbe kerül egy-egy döntést előkészíteni. Ez a munkastílus több egyeztetést jelent, több információnak, véleménynek a bevonását feltételezi. Beszéltem arról is, hogy mit jelent a fegyelem egy szervezetben, hogy figyeljünk egymásra. Nagyobb alázatra van szükség, a kollegákkal szemben, de a választókkal szemben is. Sokszor hallom vissza, hogy az ügyvezető elnökség elszigetelte magát, nem lehet velük beszélni. Ezen változtatni fogunk.

Kíván-e az ügyvezető elnökség jelenlegi csapatán változtatni?

Május 13-án kongresszus van, addig nem tervezek komoly személyi és strukturális változást, viszont azt szeretném, ha addig el tudnánk készíteni egy olyan csomagot, amit a kongresszus után működésbe tudunk léptetni. Ez személyi változásokat, strukturális módosulásokat is jelenthet. A változások embere vagyok, nem félek az újtól, de azzal sem szeretném kezdeni, hogy egy működő rendszert teljes mértékben felrúgok. Kell a korrekció, de időre van szükség ahhoz, hogy egy jobban működő rendszert találjunk ki.

Amikor Kelemen Hunor nevesítette az ügyvezető elnöki tisztségre, azt nyilatkozta a Maszolnak, hogy sokat dolgozott az Újratervezésnek nevezett belső szervezeti átvilágítási javaslatcsomagon, és most a megvalósításában vállal szerepet. Úgy tudom, a csomag része volt az is, hogy az RMDSZ-ben legyenek „témafelelősök”, legyen szakmai csoportokra bontva a kommunikáció. Azóta sem tudni például, hogy ki „az egyes számú külügyes” vagy az „egyes számú oktatásügyes” a szövetségben. Ez a feladatleosztás megvalósul-e?

Az Újratervezést néhány külsős szakember bevonásával, az én koordinálásom alatt dolgoztuk ki. Végigfutottunk a szervezeten interjúkkal, kérdőívekkel, belső workshopokkal. Valójában nem is egy átvilágítás volt, hanem egy rálátás arra, hogy mit akarnak az emberek a szervezetben. Ezek alapján készült egy javaslatcsomag, amelynek része a kérdésben szereplő feladatleosztás, a szakpolitikai kommunikáció. Vagyis azoknak az önkormányzati és parlamenti politikusoknak az azonosítása, akik különböző szakmai kérdésekben gyakran, kiszámíthatóan megszólalnak. Tehát ha például a sajtó kérdez, akkor tudni lehessen, hogy ki az, aki ezekre a kérdésekre válaszol. Ám elismerem, hogy a működésében hiányosságok vannak. Nem mondunk le róla, ezt szeretném megerősíteni, mert az egységes kommunikáció nem egyhangú kommunikációt jelent. Oktatási kérdésekben az elmúlt időszakban Magyari Tivadaron kívül Szabó Ödön volt az, aki többet kommunikált, neki voltak javaslatai, az oktatási program kidolgozásában neki nagyon nagy része volt. Az első számú külügyes pedig a szövetségi elnök, a hatásköréhez tartozik. Az is biztos, hogy meg kell erősíteni a külügyi munkát. Működött korábban egy külügyi tanács a szövetségi elnök mellett, azt is fontos lenne újraindítani. A külüggyel többet, és rendszeresen kell foglalkozni, ide tartozik az uniós nagykövetekkel a folyamatos párbeszéd, a brüsszeli, a washingtoni kapcsolat.

Az Újratervezés része volt a megyei szintű oktatási stratégiák kidolgozása, az alkalmazásukból származó esetleges konfliktusok vállalása. A cél az volt, hogy a gyermekhiányból fakadó problémákra ne tűzoltásszerű megoldások érkezzenek. Ehhez képest most kiderült, hogy Kolozsváron például még tűzoltásszerű megoldások sincsenek magyar osztályok bezárásának megelőzésére.

Az RMDSZ-nek vannak megyénkénti oktatási stratégiái. Bizonyos megyékben sikerült előrevetíteni, hogy mi fog történni a következő tanévben, más megyékben kevésbé működik ez a stratégia különböző okok miatt. Az oktatási területnek nemcsak a tervezés, de ez a mindennapi tűzoltás is, sajnos, szerves velejárója. Számomra az az elsődleges, hogy minden magyar gyerek tudjon magyar iskolába járni.

Visszatérő bírálat, hogy az RMDSZ a politikai párt jellegét erősítette az elmúlt években, és veszített a társadalomszervező szerepéből. Erről hogyan vélekedik?

Sok ember felveti ezt a – szerintem nem reális, de mindenképpen jól hangzó – dilemmát, hogy párt vagy szövetség. Én nem véletlenül a szervezet megfogalmazást használom, a szövetség híve vagyok, nem a pártosodásé. Viszont ez nem azt jelenti, hogy egy szövetségnek nem kell szervezetten működnie. Az RMDSZ-nek nem szabad lemondania a közösségszervezésről, sőt a professzionalizálódásnak a közösségszervezés szintjén is meg kell jelennie. Azaz nem elég kinyilatkoztatni, hogy nekünk fontos a közösségszervezés, a társadalomszervezés, hanem át kell lépnünk egy következő szintre. Meg kell erősítenünk, nem feltétlenül az RMDSZ, hanem az erdélyi magyar közösségszervezőknek a hálózatát. A civileknek az elsődleges szerepe a közösségszervezés, az RMDSZ-nek pedig a szakmai hátteret, infrastruktúrát kell biztosítani, szerintem ez csak együtt működik. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban ki tudunk dolgozni egy olyan szakmai programot, amelynek kimondottan a közösségszervezés lesz a középpontjában. A professzionalizálódás nem a közösségszervezésnek az ellenpontja, a közösségszervezési munkát is lehet profibban csinálni. És amit még nagyon fontosnak tartok, az a tudás. Vannak tapasztalatok, amiket át kell adni, a civileknél is van rengeteg tapasztalat, ezeket jobban meg kell osztani. Mondanék is egy nagyon egyszerű példát közösségszervezésre: itt van a leégett kommandói iskola. Azt javasoltam, hogy az iskolát ne csak helyi erőfeszítésből építsék újra, hanem fogjunk neki és indítsunk országos adománygyűjtő kampányt, mert szentül meg vagyok győződve, hogy minden egyes iskola ügye, lehet a legelszigeteltebb településen is, az egész közösségünknek az ügye.

Májusban kongresszust tart az RMDSZ, amelynek előkészítése az ügyvezető elnökség feladata. Tisztújítás nem lesz, mi a kongresszus tétje?

Három fontos napirendje lesz a kongresszusnak. Egyrészt szándékom szerint a kongresszuson számot kell adni arról, hogy mit sikerült az RMDSZ-nek a választási programjából megvalósítani, milyen állapotban van az Erdély. A jövő! című választási program. Másodsorban: egy nagyon egyértelmű, világos irányt kell adnia a szövetségnek. Meg kell határoznunk a tisztújító kongresszusig hátralevő két év prioritásait, az RMDSZ-re váró legfontosabb feladatokat. Ez a stratégia jóval több lesz egy kongresszusi dokumentumnál: egy nagyon világos menetrendet szeretnék arról, hogy az elkövetkezendő két évben a parlamentben, az önkormányzatoknál és a területi szervezeteknél miért kell dolgoznunk. Harmadsorban: a májusi kongresszuson az alapszabályzaton is el kell végeznünk a megfelelő korrekciókat.