Több helyen is módosítaná a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást az a tervezet, amelyet az igazságügyi minisztérium bocsátott szerdán közvitára. A jogszabály eredetileg szerdai ülésén akarta sürgősségi rendelet formájában elfogadni a kormány, ám Klaus Johannis államfő ezt megakadályozta az átláthatóság hiánya miatt.

Sorin Grindeanu kormányfő és Florin Iordache igazságügyi miniszter szerint a módosításokra azért van szükség, hogy azért, hogy összhangba hozza a büntető törvényköny és a büntető perrendtartás rendelkezéseit az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.

A btk.-t módosító tervezet szerint a feljelentők csak akkor mentesülnének a büntetőjogi felelősségre alól, ha legkésőbb 6 hónappal a tett elkövetése után jeleznek egy bűncselekményt a hatóságoknak. A kezdeményezés a vádalkuk gyakorlatát korlátozná, mivel hatályba lépése esetén nem lehet majd olyan feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítani, amely fél évnél régebbi bűncselekményekre vonatkozik.HotNews portál által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy ezzel a módosítással kiürítenék a „feljelentő intézményét”, ugyanis a már elítélt potenciális feljelentőt nem tenné érdekelté az évekkel korábban elkövetett törvénytelenségek felszínre hozásában.

Egy másik módosítás törvénybe iktatná az alkotmánybíróságnak a hivatali visszaélés fogalmát pontosító jogértelmező határozatát, miszerint az a hivatalos személy marasztalható el ezért a bűncselekményért, aki hivatali kötelességét törvénysértő módon (nem pedig "helytelenül"), vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A tervezet szerint azonban csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentené .A hivatali visszaélésért elítélt közhivatalnokok esetében a btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbeli bírságot ír elő.

A tervezet szerint az a közhivatalnok, amely munkája végzése közben állampolgárokat akadályoz alkotmányos jogaik gyakorlásában faji, nemzetiségi, nyelvi, nemi, nemi irányultságbeli, politikai, gazdasági státus, életkorbeli, fogyatékosságbeli szempontok alapján egy hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbeli bírsággal büntethető.

Az a közhivatalnok, aki hivatala végzése közben olyan döntések meghozatalában vett részt, amelyből ő, élettársa, családtagjai másodfokú rokoni kapcsolatokig bezárólag anyagi hasznot húzott egytől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő és nem láthat el többé közhivatalt.

Egy évtől 5 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbeli bírságot kockáztatnak azok a gépkocsivezetők, akik 0,8 g/liternél magasabb véralkoholszinttel ülnek volánhoz. A btk. módosítás ugyanakkor kriminalizálja a közúti baleset elkövetése utáni alkoholfogyasztást is, ugyanis a nem tetten ért érintettek kibújhattak a büntetőeljárás alól arra hivatkozva, hogy csak a baleset  után fogyasztottak alkoholt.

Nem minősülne bűncselekménynek a tudatmódosító szerekhez hasonló hatást kiváltó gyógyszerek fogyasztása a baleset helyszínén, a rendőrök érkezése előtt, haazt orvosi felügyelet alatt használják, valamint amennyiben ezt indokolja a sofőr egészségi állapota, sérülése.

A btk. módosítási tervezete szerint ügyészi határozattal 60 napra meghosszabbítható a hatósági felügyelet egy vádlott ellen, ha az eredeti vád nem módosult, illetve ha új vádpontok szükségessé teszik azt.