Már csak akkor veszítik el mandátumukat a jogerősen elítélt választott önkormányzati tisztségviselők, ha letöltendő börtönbüntetést kaptak, de a megvesztegetésért vagy csúszópénz elfogadásáért elítélt polgármesterek, illetve megyei tanácselnökök mandátuma akkor is hivatalból megszűnik, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték őket jogerősen.

Erről szerdán döntött szavazattöbbséggel a szenátus, elutasítva Klaus Johannis államfő kifogásait, aki januárban megfontolásra visszaküldte a törvénymódosítást a parlamentnek. Az államfő szerint a jogszabály visszavetheti a korrupció elleni küzdelmet, és aláássa a választott képviselőkbe vetett közbizalmat, ha a jogalkotó már nem követel tőlük feddhetetlenséget.

Johannis azt a megkülönböztetést is kifogásolta, miszerint a polgármester és megyei tanácselnök mindenképpen elveszíti mandátumát, ha elítélik csúszópénz elfogadásáért, míg a települési vagy megyei önkormányzati képviselőé csak akkor szűnik meg, ha letöltendő börtönre ítélik. Rossz üzenet az államfő szerint, hogy a korrupciós bűncselekmények közül a törvényhozók kettőt kiragadtak, és például a befolyással való üzérkedést ezek szerint nem tartják összeférhetetlennek az önkormányzati mandátummal.

A képviselőház az elnök kérésének megfelelően leszavazta a törvénykezdeményezést, a szenátus viszont, amely ebben az esetben a végső döntést meghozta, 82 szavazattal 27 ellenében ismét elfogadta a jogszabályt, amelynek kihirdetését immár az államfő nem tagadhatja meg.

Az Agerpres hírügynökség szerint az ülésen Șerban Nicolae, a Szociáldemokrata Párt, illetve Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora azzal érvelt a jogszabály mellett, hogy nem szükséges automatikusan megfosztani az elítélt önkormányzati tisztségviselőket mandátumuktól, hanem bízni kell a független bíróságban, amely indokolt esetben kiegészítő büntetésként eltilthatja az elítéltet a közügyektől.