FRISSÍTVE: Az RMDSZ-nek két-három olyan jelöltje is akad, aki alkalmas a miniszterelnöki tisztség ellátásra, ám egyelőre nem javasolnak kormányfőt, mert nem akarják tovább növelni a körvonalazódó hárompárti koalíció töredezettségét – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök az államfővel lezajlott hétfői konzultáció után. FRISSÍTÉS: Kelemen a PNL és a PSD közötti háború részének nevezte Klaus Iohannis április végi kijelentését, amikor Erdély magyaroknak való „kiárusításával” vádolta meg a szociáldemokratákat, egyben megbélyegezte a magyarokat. 

A politikus elmondta, az RMDSZ tárgyalóküldöttsége közölte az államfővel: a választási eredmények ismeretében a legjobb megoldást abban látják, hogy a PNL, az USR és az RMDSZ által alkotott jobbközép kormány alakuljon. A kisebbségek frakciójának támogatásával egy ilyen koalíciónak olyan parlamenti többsége lenne, amellyel négy évet kormányozhatna – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök a legfontosabbnak egy olyan kormányprogram kidolgozását nevezte, amelyik választ tud adni az ország legfontosabb problémáira: az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, az oktatás és az egészségügy kérdéseire. A kormányprogramnak része lenne a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése is – tette hozzá.

A PNL-vel és az USR-PLUS-szal a hét végén elkezdett tárgyalásokról elmondta: az RMDSZ álláspontja az, hogy a legtöbb mandátumot nyert pártnak kellene miniszterelnököt javasolnia. Emlékeztetett, hogy a felek nem tudtak megegyezni, ezért a PNL és az USR-PLUS külön kormányfőjelölttel állt elő.

„Szinte kívánja ez a helyzet, hogy legyen az RMDSZ-nek is miniszterelnök-jelöltje. Azt mondtuk az államfőnek, hogy van két-három olyan politikusunk, aki el tudná látni ezt a feladatot, de azért nem jelentjük be a nevüket, mert nem akarjuk növelni a koalíció töredezettségét és a feszültséget. Ha nem lehet megegyezni a következő konzultációs körig, akkor természetesen mi is tudunk javasolni miniszterelnököt” – mondta Kelemen Hunor.

Kifejtette, az RMDSZ szerint növelné a bizalmat a felek között, ha a koalícióban a politikai érvek és szempontok a matematikával együtt érvényesülnének. „Három koalíciós szereplő van, a három fontos politikai tisztségből egyet-egyet mindegyik szereplőnek meg kell kapnia: az egyik párt a miniszterelnöki, a másik kettő a két házelnöki tisztséget. Utána a kormányzati tisztségek elosztásakor lehet az arányosság elvét alkalmazni” – részletezte.

Ezzel utalt arra, hogy a PNL és az USR-PLUS egyaránt ragaszkodik a képviselőház elnöki tisztségéhez. Hozzátette: ha nem tud kiegyezni a PNL és az USR-PLUS abban, hogy melyikük vezesse a parlament alsóházát, akkor az is elképzelhető, hogy az RMDSZ kapja meg ezt a tisztséget. „De természetesen ez csak egy javaslat, mi ezt rugalmasan kezeljük, nincsenek bemerevített álláspontja” – jegyezte meg.

A Maszolnak arra a kérdésére, mi a valószínűsége annak, hogy az RMDSZ megkapja valamelyik házelnöki tisztséget, Kelemen Hunor kijelentette: semmi sem borítékolható. „Nincs koalíciós kényszer bennünk. A legfontosabb, legyen egy jó kormányprogram, ugyanakkor a politikai bizalmat erősítené, ha a három legfontosabb tisztséget háromfelé osztanák a felek között” – jelentette ki.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, a koalíciós tárgyalásokat az elnökkel tartott hétfői konzultációsorozat után is folytatják. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a koalíciót megosztó kérdéseken türelemmel túl lehet lépni. Ezért elérhető célnak tartja, hogy december 23-ig, de legkésőbb év végéig megalakuljon a hárompárti koalíciós kormány.

Az MTI kérdésére, hogy szükségesnek tartja-e, hogy az államfő közvetítsen, vagy – egy kormányalakítási megbízással – „igazságot tegyen" a vitázó koalíciós partnerek között, Kelemen Hunor korainak nevezte az elnök közbelépését. Nem jelentene stabil kormányzást, ha az elnök kész tények elé állítaná a koalíciós partnereket, ez nem szolgálná a bizalom növelését – vélekedett.

„Bízom abban, hogy a közjót fogják a (koalíciós) kollégák is előtérbe helyezni. Most egy kicsit úgy tűnik, hogy a túltáplált egók harcát látjuk, ha szabad így fogalmazni, de hát ez minden koalíciós tárgyaláson így volt, ebből ki lehet lépni, ha egy kicsit rugalmasabbak az emberek, és előre tekintenek" – mondta Kelemen Hunor.

Kelemen: meggondolatlanság volt Iohannistól „Erdély kiárusítása” a magyaroknak

A PNL és a PSD közötti politikai háború része volt Klaus Iohannis államfő áprilisi kijelentése a Székelyföld autonómiájáról, amelyben magyarul üdvözölte a PSD-t – jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

„Akkor is elmondtam: ez egy meggondolatlan nyilatkozat volt, egy hiba, egy megalapozottságot nélkülöző nyilatkozat, amely, azt hiszem, a PNL és a PSD között dúló háború részét képezte. Sajnálatos, hibás nyilatkozat volt, és remélem, hogy ezen kívül még másról is tudunk beszélni, például arról, hogy változás áll be az etnikai kisebbségekhez való viszonyulásban. Idén is, de az elmúlt években is azt kértem: ne vonjanak bele minket, a magyar közösséget a politikai csatározásokba. Mi nem akarunk rosszat Romániának, nem akarjuk elvenni sem Erdélyt, sem Munténiát, sem Olténiát, sem Moldvát, mi csak egy mindenki számára jobb országot akarunk, minden állampolgár számára. Ebben a pillanatban a jövőre tekintünk, anélkül, hogy elfelejtenénk a múltban elkövetett hibákat” – mondta Kelemen Hunor az államfővel folytatott kormányalakítási tárgyalások első fordulóját követően.

Az államfő Kelemen Hunor által felidézett nyilatkozata idén áprilisban hangzott el. Akkor az államfő bírálta a Székelyföld autonómistatútumának tervezetét, hangsúlyozva, a Szociáldemokrata Párt segített az RMDSZ-nek abban, hogy – hallgatólagosan – átmenjen a javaslat a képviselőházon.

„Jó napot kívánok, PSD!” – mondta akkor magyarul az elnök. – „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel. Hihetetlen, milyen egyezségekre kerül sor a parlamentben. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy odaadja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserében?" – fogalmazott az államfő a Cotroceni-palotában áprilisban adott nyilatkozatában.

Iohannis hozzátette, lehet, ezáltal jobban megértik az emberek, miért ragaszkodott az előre hozott választásokhoz. „Nem szeretném, hogy a PSD döntsön a nemzet fontos ügyeiről. (...) Ez megengedhetetlen, és amíg én vagyok Románia elnöke, egy ilyen törvény nem fog létezni" – nyomatékosította idén tavasszal, miután a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét (amit aztán a szenátusban gyorsított eljárással egyhangúlag végleg elvetettek a román pártok).

Nem kéne ügyvivő kormánnyal kezdeni a jövő évet

Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy nem kellene az ügyvivő kormánnyal kezdeni a 2021-es évet, hanem még december 31. előtt be kell iktatni az új kormányt. Azt is kijelentette: az RMDSZ nem támogatja szakértői kormány létrehozását.

Kelemen Hunor kifejtette: azt tartja kívánatosnak, ha december 23-ig sikerülne beiktatni az új kabinetet. Ha ez nem sikerül, akkor december 26–27-én, de mindenképpen még újév előtt meg kell alakulnia az új kormánynak.

Az RMDSZ elnöke közölte: az államfőnek is tudomására adta, hogy nem támogatja egy szakértői kormány megalakítását, mert meglátása szerint jelenleg politikai kormányra van szüksége az országnak.

Kifejtette: a kormányalakítási tárgyalásoknak folytatódniuk kell, a politikai érveket pedig úgy kell kombinálni a matematikai szempontokkal, hogy végeredményként megállapodás szülessen, és kialakuljon a kabinet működéséhez elengedhetetlen egyensúly.