Miután az ügyészség úgy határozott, hogy a tavaly júniusban, az úzvölgyi katonatemetőben történtek nem minősülnek uszításnak, sem diszkriminációnak, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat pert indított a bíróságon. Az első tárgyaláson érdemi döntés nem született, a következőre szeptember 30-án kerül sor – tájékoztatott a jogvédő szolgálat sajtóirodája.

Mint arról beszámoltunk, idén februárban vádemelés nélkül zárta le az illetékes ügyész az úzvölgyi katonatemetőben történt rongálásos temetőfoglalás ügyét, a rendeletet, amellyel az ügyész lezárta a nyomozást, pénteken tette közzé a román sajtó. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a „kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Vádemelés tehát nem történt, mindössze annyit rendeltek el, hogy szolgáltassák vissza a temetőkapu megrongált láncát és lakatját

A tavalyi eseményeket az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ által alapított Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentette az ügyészségen, emellett több fizikai és jogi személy is tett feljelentést, megfelelő bizonyítékok – fotók, helyszíni felvételek, cikkek, hírek stb. –kíséretében, emlékeztet a jogvédő szolgálat. 

Az ügy lezárását még február 18-án kezdeményezték, de volt húsz nap fellebbezési idő, amivel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat élt is. A jogvédelmi szolgálat fellebbezésében megjegyezte, hogy az ügyben vizsgálódó ügyész, valamint a nyomozást végrehajtó szervek nagyon felületesen kezelték az eset kivizsgálásának lebonyolítását és semmilyen erőfeszítést nem tettek a benyújtott bizonyítékok kivizsgálása érdekében. Ez a felületesen megfogalmazott ügyészségi rendelet tartalmából teljes mértékben megállapítható, írják közleményükben. Az ügyészség az újabb választ június 12-én közölte, amiben Georgel Brăila ügyész helyt adott az azt megelőző döntésnek, és szintén lezárásra javasolta az ügyet, nem találva megalapozottnak a Mikó Imre Jogvédelmei Szolgálat kérését. Ekkor a Jogvédelmi Szolgálat pert indított. 

A Büntető eljárásról szóló törvény 306-os cikkelye kimondja, hogy a bűnvádi nyomozást végző szerveknek kötelességük, hogy a feljelentés pillanatától kezdődően keressék meg és gyűjtsék be a bűncselekményt igazoló adatokat és információkat, azonosítsák az elkövető személyeket, korlátozzák az eset következményeit, valamint gyűjtsék és vizsgálják a bizonyítékokat. A btk. 103-as cikkelyének értelmében pedig a bizonyítékok szabadon értelmezendők a bűnügyi szervek által az igazság felderítése érdekében – olvasható a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat sajtóközleményében.

„Úgy véljük, hogy ez esetben, az ügyész állításaival ellentétben a nyomozó szervek nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket, ezért kérjük az ügy kivizsgálásának folytatását. (...) Az ügyben lassan ment a nyomozás, majd minden lehetőséget megpróbáltak megragadni, hogy lezárják az esetet. De mi is éltünk minden törvény biztosította móddal, hogy bebizonyítsuk, erőszakos temetőfoglalás történt és a magyarokat kollektívan megbélyegezték, erőteljes xenofób hangulatnak és uszításnak lehettünk szem- és fültanúi” – emelte ki Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat igazgatója. Az első tárgyaláson, július 27-én érdemi döntés nem született, halasztással zárult az ügy, a tárgyalás új időpontja szeptember 30.

(Címlapfotó forrása: MTI/Veres Nándor)