Megszavazták: a kormány helyett a parlament dönt a helyhatósági választások időpontjáról
Elfogadta a képviselőház – döntő fórumként – a helyhatósági választások elhalasztásáról és a helyi választottak mandátumának maximum féléves meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet. A csütörtökön megszavazott törvény értelmében az önkormányzati választások kiírásáról nem a kormány dönt sürgősségi rendelettel, hanem a parlament határozza meg a dátumot, legalább 75 nappal a voksolás előtt.
A törvény azután lép hatályba, hogy Klaus Johannis államfő kihirdeti. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelezte, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a Szociáldemokrata Párt (PSD), az RMDSZ, a Pro Románia és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által javasolt változat megszavazását.
A kormány által az idei helyhatósági választások megszervezésére kidolgozott sürgősségi rendeletben még az szerepelt, hogy a kabinet írja ki a polgármester-, megyei tanácselnök- és önkormányzati képviselő-választást a szükségállapot végét követő fél éven belül. A parlament azonban ezt megváltoztatta, és a választások kitűzésének hatáskörét kivette a kormány kezéből.
A helyhatósági választásokat eredetileg június 28-án tartották volna, de a koronavírus-járvány és a március 16-án kihirdetett, majd egy hónappal, május 15-ig meghosszabbított szükségállapot miatt a parlamenti pártok a halasztás mellett döntöttek. Mivel a polgármesterek és megyei tanácselnökök, illetve az önkormányzati képviselők négyéves mandátuma a nyáron lejárt volna, a kormány sürgősségi rendelettel meghosszabbította a megbízatásukat: maximum fél évvel, de nem tovább, mint idén december 31.
Ez a rendelet április 9-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A sürgősségi kormányrendeletek azonnal hatályba lépnek, viszont a parlament utólag módosíthatja (vagy elfogadottnak nyilvánítja) azokat. Április 15-én a szenátus változtatást eszközölt, éspedig úgy szavazott, hogy a helyi választottak mandátumát a szükségállapot végétől számított hat hónappal hosszabbítják meg, illetve, hogy a választásokat sarkalatos törvénnyel kell kiírni legkevesebb 75 nappal a voksolás előtt.
Ezt a változatot fogadta el csütörtökön a képviselőház is 204 igen szavazattal a 105 nem szavazat ellenében, hét tartózkodás mellett.
Eltörölték a kormánynak azt a javaslatát is, hogy egy-egy megyei választókerületben pénzzel „kivásárolhassák” magukat a pártok és jelöltek a támogatói aláírások bemutatásának kötelezettsége alól: e szerint az adott választókerületben 50 minimálbérnek megfelelő összeget kellett volna befizetni, de a törvényhozók elvetették ezt az ötletet. Azt viszont megtartották a törvényben, hogy a koronavírus-járványra való tekintettel elegendő a választási törvényben előírt támogatói aláírásoknak csak a felét összegyűjteni a választásokon való részvételhez, azokat egy országos jegyzékben benyújtani, illetve, hogy a jelöltek online is beadhatják jelentkezéseiket a választási bizottsághoz.
Csökken az RMDSZ kormány iránti bizalma
Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke a parlamenti szavazás előtt közleményben foglalt állást amellett, hogy ne a kormány döntsön az önkormányzati választások időpontjáról, hanem az országgyűlés. Emellett alkotmányellenesnek nevezte a sürgősségi kormányrendeletet.
„(...) a tervezet benyújtása után a kormány is előállt egy sürgősségi kormányrendelettel, amely szintén szabályozná az önkormányzati választás megszervezésének idejét. Ezzel a kormány ismételten nem tartotta be az alkotmánybíróságnak egy döntését. Ezúttal azt, amely világosan kimondja: ha van törvénytervezet parlamenti eljárásban, akkor azt a területet sürgősségi kormányrendelettel nem lehet szabályozni, azaz nem lehet közbelépni” – fogalmazott Kelemen.
Az RMDSZ vezetője szerint „a jóérzés és a demokratikus gyakorlat” megkívánja, hogy legyen párbeszéd a kormány és a parlament között. „A kormány azt várja, hogy partnerre leljen a parlamentben, de közben elutasítja a párbeszédet. Ez nem helyes, emiatt egyre csökken a bizalmunk benne!” – jelentette ki a szövetségi elnök.