banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

FRISSÍTVE - Megjelent a Hivatalos Közlönyben a parlamenti választási törvényt módosító vitatott rendelet

FRISSÍTVE: Megjelent a Hivatalos Közlönyben, így három napon belül hatályba lép a parlamenti választási törvényt módosító, tíz napja elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amelyet mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kifogásolt.

A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.

Az RMDSZ és a PSD főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart.

A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok a választójog korlátozására.

Ludovic Orban kormányától múlt héten vonta meg a bizalmat a parlament, mivel a törvényhozás baloldali többsége és az RMDSZ csak így tudta megakadályozni, hogy a kabinet módosítson egy másik – az önkormányzatokra vonatkozó – választási törvényt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánya azonban – Klaus Johannis államfővel egyetértésben – előre hozott parlamenti választást is akar rendezni a júniusi önkormányzati választások időszakában. Ezért közvetlenül megbuktatása előtt a parlamenti választási törvényt módosításáról sürgősségi rendeletet hozott, amelynek pontos szövege most került nyilvánosságra.

A kabinet indoklásában arra hivatkozott, hogy fel kellett számolni a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézagot és ellentmondásokat. Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat végrehajtani a választási törvényen.

Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. Másfelől, a hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját. A mostani kormányrendelet 50 napos minimális terminust szab meg az előre hozott választások kitűzésére, a voksolás előkészítésének menetrendjében pedig minden más (jelöltállításról, óvásokról, azok elbírálásáról szóló) határidő megfeleződik.

Az országban megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg a kétkamarás törvényhozás tagjait. A 42 választókerületben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú szenátusban jelenleg két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára. A mostani sürgősségi rendelet alapján a külföldön élő románoknak négy szenátoruk és nyolc képviselőjük lesz.

Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a parlamentben. 

A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman emelhet alkotmányossági óvást. A Nép Ügyvédje már múlt héten kijelentette: önmagában azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy a kormány egyetlen ülésen 25 sürgősségi rendeletet fogadott el, hiszen az alaptörvény csak a rendkívüli helyzetekben engedélyezi számára, hogy átvegye a törvényhozás hatáskörét. Renate Weber ombudsman leszögezte: nem kétséges, hogy alkotmányossági óvást emel minden olyan sürgősségi rendelet ellen, amelynek elfogadása nem volt indokolt. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nemrég azt mondta: a Nép Ügyvédjéhez fordul, hogy támadja meg a sürgősségi rendeletet az alkotmánybíróságon, ha az megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán fordult az ombudsmani hivatalhoz az ügyben. 

(Címlapi illusztráció forrása: ziarmm.ro)

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?