Több mint két és fél milliárd lejt szán a kormány a helyi büdzsék pótlására az állami költségvetés-kiegészítés tervezete szerint, de Antal Árpád, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke úgy véli, a kabinet ezzel szeretné a markában tartani az önkormányzatokat. Antal Árpád igazságtalannak tartja, hogy az el nem költött összegeket visszaveszik. Erdei-Dolóczki István, a képviselőház költségvetési szakbizottságának RMDSZ-es tagja szerint nem helyénvaló „bespájzolni” az adólejeket.

Mélységesen felháborító és igazságtalan az az elv, ami alapján a pénzügyminisztérium összerakta a költségvetés-kiegyenlítés tervezetét – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Az elöljáró, aki az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának az elnöke is, sajtótájékoztatóján rámutatott: a kormány egy teljesen új, soha nem alkalmazott módszer alapján szeretné kiegészíteni a 3 200 hazai közigazgatási egység költségvetését. A tervezet szerint összesen 2,6 milliárd lejt szánnak az önkormányzatoknak, ám ennek több mint felét, 1,5 milliárd lejt egy tartalékalapban visszatart a pénzügyminisztérium és egyedi elbírálás alapján osztja ki.

E szerint a polgármesterek év végéig járnak Bukarestbe az iratcsomóikkal, és várják, hogy csorogjon a pénz, amit majd minden egyedi elbírálással, kormányhatározattal utalnak ki. Antal Árpád szerint ez az „innovatív” eljárás rendkívül visszás és szerinte a nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kétségbeesését mutatja. A háromszéki elöljáró szerint ezzel a módszerrel a pénzügyminiszter vélhetően azt szeretné, hogy „közel tartsa magához” az önkormányzatokat, így próbálja a PSD megőrizni a parlamenti többségét.

Antal Árpád szerint van egy másik „sokkoló adat” is a költségvetés-kiegyenlítés tervezetében, miszerint az önkormányzatoknak gyakorlatilag kiosztanak közel 1,2 milliárd lejt, ám ennek jelentős részét, 710 millió lejt Bukarest kapja meg, a maradék 457 millió lejen osztozik az egész ország, azaz a többi 3 200 közigazgatási egység. További cifra helyzetet szül, hogy a tervezetben az szerepel, hogy azt a pénzt, amit év végéig nem költenek el az önkormányzatok, visszaveszi a kormány.

Antal Árpád szerint a büdzsé-kiegészítéssel valójában nem oldják meg az önkormányzatok legnagyobb problémáját, hogy az év első három hónapjára az elvett személyi jövedelemadó-különbözetet visszaadják. Ez Sepsiszentgyörgy esetében négy millió lejt jelent – részletezte a polgármester, aki szerint a kormány valójában a termelő városoktól veszi el a pénz (kivéve Bukarestet), hiszen a községeknek aprópénzeket osztanak, például a háromszéki vidéki települések 2 000 és 31 ezer lej közötti összegeket kapnak a mostani költségvetés-kiegyenlítés alkalmával.

Erdei-Dolóczki István: van mód megtartani az el nem költött pénzt

Mivel sürgősségi rendelettel egészítené ki a kormány a költségvetést, a parlamenti szakbizottságok „hozzá sem szagoltak” a tervezethez, hiszen sem a képviselőház, sem a szenátus illetékes testületei nem látták a javaslatot – bocsátotta előre Erdei-Dolóczki István, az alsóház költségvetési szakbizottságának RMDSZ-es tagja, akit arra kértünk, hogy véleményezze a kormány tervét.

A Szatmár megyei honatya jogosnak nevezte az önkormányzati vezetők kifogását, hogy a személyi jövedelemadó 10 százalékra való csökkentésével kiesett összegeket még mindig nem tudják pótolni a helyi költségvetésekben. „Bár most a beszedett jövedelemadó helyben marad, ez még mindig nem annyi, mint a 16 százalékos jövedelemadó esetén visszautalt összeg. Több önkormányzati kollégával is beszéltem, és mind azt mondták, hogy ez a pénz nem elég arra, hogy – nem kényelmesen, de legalább megnyugtatóan – megéljenek az önkormányzatok” – mondta Erdei-Dolóczki.

A képviselő elismerte, valóban szerepel a költségvetés-kiegészítés tervezetében az, hogy az év első hat hónapjában el nem költött összegeket úgymond visszaveszi a kormány, de van rá lehetőség, hogy ezek ne kerüljenek vissza a közös kasszába. „Ha például december 25-én megmaradt egy bizonyos összeg járdaépítésre, amit a következő év januárjában kell kifizetni, nem veszik vissza a pénzt, ha érvényes szerződéssel támasztja ezt alá az önkormányzat. Amikor ezt legelőször bevezették, nagy volt a felzúdulás, de bizony kevés polgármester tudta bizonyítani dokumentumokkal, hogy még kifizetésre váró munkálatokra tették félre a pénzt” – magyarázta.

Erdei-Dolóczki István szerint „nem egészséges”, hogy az adófizetőktől beszedett pénzeket, a GDP-nek majdnem 5 százalékát „bespájzolják” az önkormányzatok. „Nem vagyok népszerű a kollégák körében ezzel a véleményemmel, de egyrészt ha nem költik el a pénzt, azt jelenti, hogy nincs szükség rá, tehát kevesebb adót kell beszedni az emberektől, aminek mindenki – köztük én is – örvendene. Másrészt, azt sem teheti meg egy polgármester, hogy ha megmaradt egy bizonyos összeg, akkor félreteszi, és majd egy-két év múva a választási kampányban abból építtet mondjuk járdát. Nem lehet egy megyei tanácsnak spórolt pénze, mert nincs jövedelme: abból gazdálkodik, amit a kormánytól kap, illetve amit az adófizetőktől beszed, tehát nem takarékoskodhat azzal, amit mástól kap” – érvelt a parlamenti képviselő.

Felvetésünkre, hogy jogos-e egyes önkormányzati elöljárók aggodalma, hogy a kormány így módon akarja majd „pórázon tratani” az önkormányzatok, így felelt Erdei-Dolóczki István: „Ha nem ad a kormány pénzt, azt mondják, nem törődik a helyi önkormányzatokkal, ha viszont osztogat pénzt, azt mondják – különösen választási évben, amire még rájön a mostani kormány sorozatos hibái –, hogy így akar politikai tőkét kovácsolni. Ha a törvényt betartjuk és betartatjuk, ilyesmi nem fordulhat elő, hiszen vannak szabályozások és képletek, amelyek alapján kiosztják a költségvetési összegeket. De benne van a pakliban – ezért politika.”