Bocsánatot kért szerdán Victor Ponta miniszterelnök a kormány nevében azoktól az egyházaktól és magánemberektől, amelyeknek és akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a kommunista hatalom államosította. A miniszterelnök a parlament két házának együttes ülésén vállalt felelősséget kormánya nevében az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényért.

"21. századi szociáldemokrataként le akarom szögezni: a tulajdonjog a demokratikus társadalom alapja" - jelentette ki a törvényhozók előtt elmondott beszédében Victor Ponta, hozzátéve, hogy az újabb jogorvoslati törvény a történelmi jóvátételt szolgálja.

A parlament előtti eljárás szerint a jogszabályt nem vitatja meg a törvényhozói testület: néhány napon belül automatikusan hatályba lép, hacsak nem bizonyul alkotmányellenesnek, vagy az ellenzéknek nem sikerül a kormányt megbuktatnia.

A parlamenti vita mellőzését Ponta azzal indokolta, hogy az utóbbi két évtizedben Románia különböző politikai színezetű parlamenti többségei hoztak már törvényeket a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatban, így valamennyi politikai erő közös felelőssége, hogy az ország működőképessé tegye jogorvoslati rendszerét.

Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet, és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A restitúciós folyamatból azonban ingatlanüzérek és korrupt hivatalnokok húztak hasznot, a valódi tulajdonosok pedig évek óta hiába várják a jóvátételt - magyarázta a kormányfő.

Eddig 3500 panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). 2010-ben a strasbourgi bíróság felszólította Romániát, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert - ekkor leálltak a kifizetések és elakadt a restitúció folyamata.

Az ellenzéki pártok közül eddig csak a demokrata liberálisok jelezték, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatják. A RMDSZ és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) már közölte, hogy ehhez nem kíván csatlakozni, a PDL pedig egyedül nem rendelkezik az indítvány benyújtásához szükséges számú támogató aláírással. Így a restitúciós törvény várhatóan hamarosan életbe lép.

Az egyházakra még visszatérnek

Korábban Máté András képviselőházi frakcióvezető javasolta, hogy az RMDSZ tárgyaljon a PDL-vel bizalmatlansági indítvány benyújtásáról a restitúciós törvény miatt. Máté szerint alkotmányellenes, hogy a kárpótlás pontrendszerrel történik, mert ezt hátrányosan megkülönbözteti a még nem kárpótolt tulajdonosokat azokkal szemben, akik a korábbi törvény szerint pénzt kaptak elkobzott ingatlanaikért. A politikus kifogásolja azt is, hogy a kormány az állam tulajdonában lévő ingatlanok felleltározása idejére felfüggeszti a kárpótlási folyamatot.

Az RMDSZ azután állt el a bizalmatlansági indítványtól, hogy parlamenti frakcióit kedden felkereste a miniszterelnök. Markó Attila képviselő a maszol.ro-nak elmondta: a frakciók azért döntöttek így mert a kormány tervezetének alapelvei megegyeznek az RMDSZ-ével. „Két fontos elv érvényesül: a jogszabály megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza” – magyarázta.

Markó Attila elmondta, a kormány kevés előírását vette be a jogszabályba az RMDSZ egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetének. A tervezetben eredetileg szereplő 25 évről ről 10 évre csökkentette azt az időtartamot, amennyit egyházi ingatlanokban maradhatnak az állami intézmények. Emellett az RMDSZ indítványai közül néhány technikai és pontosító jellegű javaslatot sikerült bevinni a törvénytervezetbe. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ javaslatára az Etnikumközi Kapcsolatának Hivatalának képviselője tagja lesz a restitúciós bizottságnak. „Vagyis ismét bekerülhet egy magyar a testületbe” – tette hozzá.

Arra a felvetésünkre, hogy a törvény jelenlegi formája ellen tiltakoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak, Markó kijelentette: ezt személyesen szóvá tette Victor Pontának a keddi találkozón. „Azt mondtam, hogy az egyházi ügyeket rendezni kell valamilyen formában, és ezt mi tűzön-vízen át fenntartjuk” – magyarázta

A miniszterelnök válasz az volt, hogy amúgy is szándékában áll rendezni a görög-katolikus és ortodox egyház ingatlanvitáit, és ez csak az egyházi törvény módosítása révén lehetséges. „Victor Ponta  ígéretet tett arra, hogy a törvénymódosító csomagban az RMDSZ javaslatait újra elővesszük és megtárgyaljuk” – mondta a képviselő.

A parlament elé szerdán beterjesztett új jogszabály szerint ezentúl csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanaikat Romániában: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki. A román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni.     Victor Ponta a román rádiónak adott szerdai interjújában rámutatott, az új jogorvoslati törvény nem érinti azokat a volt bérlőket, akik 1995-től kezdődően jutányos áron megvették az államtól azokat az államosított lakásokat, amelyekben laktak: ezekért az eredeti tulajdonosoknak kárpótlást fizet az állam.