Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője egyedüli aláíróként iktatta a képviselőházban a tanügyi törvényt módosító indítványt – adta hírül szerdán az MPP sajtóirodája.

Mint korábban írtuk, nagy visszhangot váltott ki a román politikusok körében az MPP-nek az a bejelentése, hogy tervezetet nyújt be a parlamentbe az oktatási törvény módosítására azzal a céllal, hogy megszűnjön az a megkülönböztetés, amely a kisebbségi oktatásban részesülő diákokat éri a kötelező iskolai vizsgák során. A javaslatot a nyelvi jogokért küzdő magyar civil szervezet, a Civil Elkötelezettségi Mozgalom is bírálta, és az RMDSZ sem ért vele egyet.

Mezei János pártelnök múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: szerintük nem érvényesül az egyenlő esély elve a romániai oktatásban, ugyanis a kisebbségekhez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől, az anyanyelvük mellett románból is kell vizsgázniuk. Ezért az MPP a törvénytervezetében rögzíti, hogy valamennyi diák ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát köteles letenni, vagyis a magyar tanulóknak nem kell románból vizsgázni.

A párt szerdai közleménye szerint a tanügyi törvényt módosító javaslat előírja: a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázik. Leszögezi továbbá, hogy az érettségi esetében mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesz. A szórványban élők oktatásának segítése is célja a módosításnak – a tervezet előírása szerint azokban a helységekben, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban vagy óvodákban, ott hozzanak létre önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézményeket a kisebbségi közösségek számára.

Kulcsár-Terza szerint a tervezetet sokan félremagyarázták, hiszen az MPP nem azt szorgalmazza, hogy a magyar diákoknak nem kell elsajátítaniuk az állam nyelvét. „Sajnálatos, hogy a románok mellett a magyar politikusok többsége is félremagyarázza a tanügyi törvényt módosító indítványnak az érettségire vonatkozó előírását, hiszen az, hogy az érettségi vizsgán a román helyett anyanyelvből vizsgáznának a kisebbségi oktatásban végzett diákok, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az iskolai évek alatt nem kell elsajátítsák az állam nyelvét. Ahogyan más tantárgyakból sem az érettségi vizsgára, hanem az iskolai órákra való felkészülés hoz jó eredményeket, úgy a román nyelvet is következetes tanulással lehet elsajátítani. Erre 12 évük van a magyar diákonak Romániában” – vélekedett a politikus, aki szerint ez történik a horvát és a szerb érettségi rendszerben is.

Kulcsár-Terza József egyedüli aláíróként egy 137/2000-es kormányrendeletet módosító indítványt is iktatott, amely a párt közlése szerint a diszkriminációs ügyek esetében hivatott felgyorsítani a tárgyalási, illetve a fellebbezési folyamatokat. „Sok kérdőjelt vet fel és sok mindent elárul a tény, hogy a diszkriminációs törvénykezéseket korrigáló módosító javaslataink mellé egyetlen magyar politikus sem állt a beterjesztőn kívül. Ez végtelenül sajnálatos, és borúlátásra ad okot az erdélyi magyarság jogainak megvédése szempontjából” – értékelt Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke.