Kuba megszüntette évtizedek óta érvényes kettős valutarendszerét. Noha a kommunista vezetés hangsúlyozza, hogy a karibi szigetországban „nincs helye a kapitalizmusnak”, szakértők szerint a legújabb reform éppen a piacgazdaság felé tett lépés.

Január elsejétől Kuba megszüntette duális valutarendszerét, mindössze félév alatt kivezeti az 1994-ben bevezetett konvertibilis pesót. A forgalomban maradó egyetlen törvényes fizetőeszköz a „rendes” peso lesz, amelynek árfolyama a dollár 24-ed része lesz.

A valutarendszer korszerűsítése szilárdabb alapokra helyezi az országot „annak érdekében, hogy folytatódjanak a gazdasági és társadalmi modellünk frissítéséhez szükséges átalakítások” - mondta Miguel Díaz-Canel elnök tévés beszédében, amikor Raúl Castro volt elnök társaságában bejelentette a változást.

Egalitárius politikai rendszer, kivételező valuta

1994 óta Kubában párhuzamosan két pénznem van forgalomban. Az amerikai dollárhoz rögzített konvertibilis pesót (CUC) elsősorban az idegenforgalomban és a külkereskedelemben használják, míg a helyiek elsősorban a huszonötször gyengébb kubai pesóval (CUP) vásárolnak.

A kettős valutarendszer célja eredetileg az volt, hogy megvédje a versenyképtelen kubai gazdaságot a külső sokkoktól, azonban jóformán a kezdetektől nagymértékben megosztotta a társadalmat. Noha hivatalosan a fő fizetőeszköz a kubai peso, a gyakorlatban jóformán a kezdetektől egyes állami, közüzemi szolgáltatásokat és néhány élelmiszert leszámítva mindenhez konvertibilis pesóval lehetett hozzájutni.

Ily módon a kettős valutarendszer létrehozott egy privilegizált osztályt a deklaráltan egalitárius Kubában. Ebbe azok tartoztak, akik CUC-ban szerezték a jövedelmüket: az idegenforgalomban és a külkereskedelemben dolgozók mellett az éledező privát szféra alkalmazottai, illetve akiknek devizát küldtek haza külföldön dolgozó vagy emigrált rokonai.

A konvertibilis peso kivezetését még 2013-ban az akkori elnök, Raúl Castro jelentette be, azonban határidő megjelölése nélkül. A Reutersnek akkor nyilatkozó kubai közgazdászok úgy becsülték, hogy másfél évre (!) lesz szükség a reform végrehajtására.

Csapás az éledező magánszektornak

A két peso egyesítése egy szélesebb reformcsomag része, amely a kormány szerint a fizetések, az árak és a támogatások módosítását is magában foglalja, jegyzi meg a hírt kommentálva a Bloomberg. Az intézkedés fájdalmasan érinti majd azokat, akik jövedelmüket vagy annak részét konvertibilis pesóban kapták. A kormány által megszabott átváltási árfolyam (1:24) miatt ugyanis elvesztik megtakarításaik egy részét.

A leginkább érintettek számára ez újabb csapást jelent, hiszen a koronavírus-világjárvány miatt jentősen visszaestek a bevételek az idegenforgalomban és a kapcsolódó ágazatokban, illetve a Trump-kormányzat által bejelentett szankciók is részben a fejlődő kubai magánszektort sújtották.

Röviddel hivatalba lépése után, 2017 júniusában Donald Trump amerikai elnök érvénytelenítette az elődje által kötött „borzalmas megegyezést” Kubával, és ismét utazási és kereskedelmi szankciókat vezetett be a karibi szigetország ellen. Ezek megtiltják az amerikai polgároknak, hogy kizárólag turisztikai céllal Kubába utazzanak. Csak a szervezett, úgynevezett tanulmányi utak engedélyezettek. Ugyanakkor az amerikai cégek nem üzletelhetnek a kubai hadsereg vagy a havannai titkosszolgálatok által ellenőrzött vállalatokkal. Az intézkedések eredményeként jelentősen csökkent a kubai gazdaságba beáramló deviza.

Ez azért óriási probléma, mert a csaknem száz százalékban állami kézben lévő kubai gazdaság erőteljesen importfüggő. (Ez részben a nagymértékű kivándorlásnak „köszönhető”, aminek eredményeként minden ötödik kubai polgár nyugdíjas korú.) Az elfogyasztott áruk mintegy 80 százalékát külföldön állítják elő, és azért Kuba elsősorban dollárral fizet. A csökkenő idegenforgalmi bevételek által súlyosbított devizahiány miatt elkezdtek kiürülni a kubai üzletek polcai, egyes termékek teljesen eltűntek a kínálatból.

A nyáron – több mint másfél évtized után – ismét engedélyezték a „dollárboltok” működését. Az állam által működtetett mintegy ötezer kubai üzlet közül 72-őt alakítottak át dollárbolttá azzal az alig titkolt céllal, hogy a kubaiak azokban költsék el a turistáktól vagy külföldi rokonaiktól kapott devizájukat, enyhítve az állam likviditási gondjait.

„Nincs helye a kapitalizmusnak”?

A valutaegyesítést meghirdető kormányzati rendelkezés értelmében a peso értékét a kubai központi bank határozza meg, és az árfolyamot „naponta közzéteszik a honlapján”. Ez megnyitja az utat az ingadozó árfolyam felé – figyelmeztetett Ricardo Torres, a Havannai Egyetem közgazdász professzora a BBC-nek nyilatkozva. A riporter kérdésére egyúttal megerősítette: „az utóbbi harminc év legjelentősebb gazdasági reformja” egyben úgy tekinthető, hogy „az első lépés a piacgazdaság felé”. Ezzel éles ellentétben a jelenlegi kubai elnök 2018-ban hivatalba lépésekor még azt hangoztatta, hogy Kubában „nincs helye a kapitalizmusnak”.

Kapcsolódó

Ökrökkel és lovakkal pótolják az üzemanyagot Kubában

Az ökröket főleg cukornádültetvények szántásához használják, szállításhoz pedig lovakkal próbálják helyettesíteni a gépi lóerőt.

Kuba mezőgazdaság

Miguel Díaz-Canel több mint fél évszázad után az első politikus Kuba élén, aki nem a Castro családhoz tartozik. Fidel Castro 2006-ban – 47 évvel Fulgencio Batista kormányának megdöntése után – vonult vissza. Az akkor 80 éves – és a hivatalos bejelentés szerint súlyos bélműtéte után lábadozó – Fidel „ideiglenesen” adta át Kuba irányítását fivérének, Raúlnak. Két évvel később hivatalosan is lemondott, majd fokozatosan eltűnt a közéletből. 2016. november 25-én hunyt el.

2018-ban Raúl Castro szintén visszavonult, de jelenleg is ő vezeti a Kubai Kommunista Pártot, és politikai befolyása továbbra is jelentős. A tervek szerint idén teljes mértékben átadja a kormányzást a 60 éves, a reformok iránt nyitott, de a kommunizmushoz és a „forradalomhoz” hű politikus hírében álló Miguel Díaz-Canelnak.