Ukrajna a Moldovai Köztársaságon keresztül vezető vasúti útvonalon szállítaná gabonájának egy részét a konstancai kikötőbe. Kijev 50 százalékos vasúti tarifakedvezményt kért Chișinăutól, miközben a moldovai fél garanciát szeretne az átszállított gabona mennyiségére. Az ukrán gabona tömeges beáramlása miatt súlyos árat fizetett a román mezőgazdaság.

Ukrajna és a Moldovai Köztársaság arról tárgyal, hogy az ukrajnai gabonát vasúton, Moldován keresztül szállítsák a konstancai kikötőbe. A Reuters hírügynükség ukrán és moldovai forrásokra hivatkozó beszámolója szerint Kijev a Moldován áthaladó vasúti szállítás hivatalos tarifájához képest 50 százalékos kedvezményt szeretne elérni. Az ukrán kikötői infrastruktúrát egyre intenzívebb orosz támadások érik,  Ukrajna gabonaexportjának több mint 90 százaléka pedig a tengeri kikötőkön keresztül történik, ezért a fekete-tengeri infrastruktúra biztonsága kulcsfontosságú az ország mezőgazdasági exportja szempontjából. Az ukrán fél egyelőre nem határozta meg véglegesen, mekkora árumennyiséget kíván a moldovai vasúti hálózaton keresztül továbbítani.

„Jelenleg az érdeklődő fuvarozóktól gyűjtünk információkat a lehetséges szállítási mennyiségekről. Az információgyűjtési folyamat még nem zárult le” – nyilatkozta a Reutersnek az ukrán szállítmányozási ágazat egyik magas rangú tisztségviselője. Oleg Tofilat, a moldovai vasúttársaság korábbi vezetője a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy egy Moldován keresztül vezető vasúti tranzitfolyosó évente akár 4,5 millió tonna gabona szállítására is képes lehet. Ukrán becslések szerint egy működőképes tranzitfolyosó az ország gabonaexportjának mintegy 10 százalékát biztosíthatná.

Ha a terv megvalósul, Konstanca kikötője ismét jelentős szerepet tölthet be az ukrán gabona exportjában. Románia a háború kezdete óta az ukrajnai mezőgazdasági termékek egyik legfontosabb tranzitországává vált. A konstancai kikötőn, a román vasúti hálózaton és a közutakon keresztül jelentős mennyiségű ukrán gabona jutott el a nemzetközi piacokra. Az új moldovai vasúti útvonal ugyanakkor Románia számára is újabb logisztikai kihívást jelenthet. Egy évente akár 4,5 millió tonna kapacitású tranzitfolyosó jelentős többletforgalmat generálhat a romániai vasúti hálózaton és a konstancai kikötőben. A kérdés így nem csupán az, hogy Ukrajna miként tudja biztonságosan exportálni gabonáját, hanem az is, hogy Moldova és Románia infrastruktúrája képes lesz-e kezelni az újabb árumennyiséget.

Az EU és Ukrajna között érvényben lévő DCFTA (mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás) preferenciális vámkontingenseket állapított meg, melynek keretében az egyes gabonafélék vámmentesen importálhatók az Unióba. Ennek alapján évente 1,3 millió tonna búza érkezhet Ukrajnából. Az Agrinform arról írt, hogy ez a kontingens 2026-ra már kimerült, ennek értelmében idén már csak 95 EUR/t vám megfizetése mellett importálható a kiválótól gyengébb minőségű ukrán búza, ezért a további behozatal már egyszerűen nem éri meg. Az ukrán búza minősége nem éri el a vámmentes minőséget, ezért csak a kvóta erejéig tudnak az EU-ba exportálni.

Az orosz-ukrán háború alapjaiban alakította át a román mezőgazdaságot. Az ukrán gabona tömeges beáramlása, a logisztikai infrastruktúra túlterhelése, az energia- és műtrágyaárak emelkedése, valamint a piacvédelmi intézkedések hiányosságai egyaránt nyomást gyakoroltak a román gazdákra. A DigiEconomic által megszólaltatott szakértők szerint Románia a folyamat egyik legnagyobb vesztese lett.

Komoly árnyomás a román piacon

2022 után az Európai Unió ideiglenesen liberalizálta az ukrán mezőgazdasági termékek uniós piacra jutását, elsősorban azért, hogy enyhítse az ukrán kikötők blokádja miatt kialakult exportnehézségeket. Később, a tagállamok növekvő aggodalmai miatt, korlátozásokat vezettek be bizonyos ukrán mezőgazdasági termékekre. A DigiEconomicnak nyilatkozó Bogdan Chiripuci, a Román Gazdák Klubjának mezőgazdasági politikákért és programokért felelős menedzsere szerint 2021 és 2023 között az Ukrajnából az Európai Unióba irányuló nettó gabonaimport mintegy 11 millió tonnával nőtt.

A nagy mennyiségű ukrán gabona megjelenése a román piacon komoly árnyomást okozott. A nagyon alacsony árakon kínált termékek – a szakértők szerint esetenként a termelési költség alatt – megnehezítették a román gazdák számára, hogy jövedelmező áron értékesítsék terményeiket. Bogdan Chiripuci szerint az ukrán búza kilogrammonként akár 0,5 lejért is megjelent a piacon, miközben a konfliktus előtt a romániai átlagos kínálati ár 1,4–1,6 lej/kg körül alakult. „Ez a folyamat rontotta a román gazdák mezőgazdasági termelésük értékesítési lehetőségeit, és hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos hagyományos piacokhoz való hozzáférésük beszűküljön” – fogalmazott Chiripuci a DigiEconomicnak. 

Cezar Gheorghe mezőgazdasági szakértő szerint Románia már a válság kezdetén nehéz helyzetbe került. „A válság kezdetén Romániát, ahogy általában, váratlanul érte a helyzet. Nem azért, mert hiányoztak volna az információk, hanem azért, mert politikailag képtelen volt olyan védelmi mechanizmusokat kialakítani, amelyekkel kezelhette volna a folyamatosan növekvő potenciális problémát” – mondta. Szerinte az ukrán áru gyors kijuttatása vált elsődleges céllá, miközben háttérbe szorult a román piac védelme. A hatalmas árumennyiség komoly nyomást gyakorolt a román infrastruktúrára. A konstancai kikötő, a vasúti terminálok és a közúti útvonalak egyaránt túlterhelődtek. A következményeket a hazai exportőrök is megérezték: késedelmek alakultak ki, növekedtek a szállítási és kikötői költségek, miközben a túlterhelés az infrastruktúra állapotát is rontotta. Cezar Gheorghe szerint a logisztikai költségek 50–70 százalékkal emelkedtek.

Milyen piacvédelmi megoldásokat javasoltak? A szakértő által ismertetett javaslatok között szerepelt pufferzónák létrehozása az ukrán határ közelében, az ukrajnai áru ellenőrzött romániai tárolása, az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok megerősítése, mobil mérlegek telepítése a határokon, valamint az ukrán és román eredetű árufolyamok elkülönítése. Felmerült egy külön logisztikai elkülönítési zóna létrehozása is a Konstancai kikötő közelében, hogy csökkentsék az A2-es autópályán kialakuló torlódásokat. Cezar Gheorghe szerint azonban ezek az intézkedések nem tudták megfelelően megvédeni a hazai piacot.

A DigiEconomic elemzése szerint a legnagyobb vesztesek között lehettek a belföldre termelő kisgazdák, a logisztikailag hátrányba került román exportőrök, a takarmányoktól függő állattenyésztők, valamint a piaci ingadozásoknak kitett helyi raktárak és kereskedők. Ezzel szemben egyes kereskedők, nagy volumeneket gyorsan kezelő kereskedelmi csoportok és tranzitszolgáltatást nyújtó logisztikai cégek profitálhattak a megnövekedett árumozgásból. „Románia minden tekintetben vesztes volt. A torzulás még mindig érezteti hatását a gazdaságban” - fogalmazott a szakértő. 

A román mezőgazdaság számára a következő nagy kérdés Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozása. Bogdan Chiripuci szerint megfelelően kialakított, fokozatos integrációs mechanizmus nélkül ez jelentős kockázatot jelenthet a román gazdák számára. A szakértő szerint az EU Közös Agrárpolitikájának jelenlegi tagállamokra jutó költségvetése akár mintegy 20 százalékkal is csökkenhet, ami a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztési forrásokat is érintheti.