A folyó fizetési mérleg 16,29 milliárd eurós hiányt mutatott 2026 januárja és júliusa között, míg az előző év azonos időszakában ez a deficit 15,707 milliárd euró volt – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).

A struktúrát tekintve az árumérleg hiánya 88 millió euróval nőtt, a szolgáltatások mérlegének többlete 680 millió euróval bővült, az elsődleges jövedelmek mérlegének hiánya 773 millió euróval emelkedett, míg a másodlagos jövedelmek mérlegének többlete 402 millió euróval csökkent.

A külföldiek közvetlen romániai befektetései összesen 1,127 milliárd eurót tettek ki (szemben a 2025 januárja és júliusa közötti 4,915 milliárd euróval), amelyből a tőkerészesedés (a vagyonkezelői nyereséget is beleértve) 1,407 milliárd euró volt, míg a cégcsoporton belüli hitelek értéke mínusz 280 millió eurós nettó egyenleget mutatott – idézi a jelentést a Digi24 hírportál.

Kapcsolódó

Annyit költünk idén az államadósság kamatjaira, mint az egészségügyre

Idén már közel ötször annyit tesznek ki a kamatköltségek, mint 2019-ben.

eladósodás államadósság államháztartás deficit

A 2026. január–júliusi időszakban a teljes külső adósság 6,416 milliárd euróval emelkedett, és elérte a 234,879 milliárd eurót. Ezen belül a hosszú lejáratú külső adósság 2026. július 31-én 182,210 milliárd eurót tett ki (a teljes külső adósság 77,6%-a), ami 1,1%-os növekedés 2025. december 31-hez képest. A rövid lejáratú külső adósság ugyanezen a napon 52,669 milliárd eurót ért el (a teljes adósság 22,4%-a), ami 9,4%-os emelkedést jelent a 2025 év végi állapothoz viszonyítva.

„Románia számára a konklúzió nem geopolitikai jellegű, hanem nagyon is kézzelfogható: a mostani számoknál lassabb inflációcsökkenés, az üzleti szféra várakozásainál hosszabb ideig magas szinten maradó kamatok, valamint gazdasági növekedés a már amúgy is csökkentett előrejelzése újabb visszavágásra szorulhat. Vagyis pontosan az a kombináció jön létre, amelyet egy stagnáló gazdaság nem engedhet meg magának. Más szavakkal: Románia úgy megy bele a sokkhatásba, hogy a lengéscsillapítóit már elhasználta. Nincs több költségvetési mozgástér az általános árplafonokhoz, nincs monetáris mozgástér a hitelek olcsóbbá tételéhez, és nincs olyan gazdasági növekedés sem, amelyből a felmerülő költségeket el lehetne nyelni” – magyarázza Adrian Negrescu közgazdász.

A rövid lejáratú külső adósság lefedettsége a BNR devizatartalékaival 2026. július 31-én 91,4%-os szinten állt, a 2025. december 31-i 104,4%-hoz képest.