Idén már közel ötször annyit tesznek ki a kamatköltségek, mint 2019-ben.  

2019 végén Románia államadóssága 413 milliárd lej volt, a tavalyi év végén pedig már 1138 milliárd lej. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi három évben közel kétszer annyi adósságot halmozott fel, mint 1990 és 2019 között.

Ennek az a következménye, hogy évről-évre többet vagyunk költeni kamtokra, hívja fel a figyelmet Leonardo Badea, a Román Nemzeti Bank (BNR) első elnökhelyettese. A koronavírus-járványt közvetlenül megelőző évben a kamatköltség 12 milliárd lej volt, idén azonban az akkori összegnek szinte az ötszöröse, közel 60 milliárd lej, írja a Hotnews. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit a kormány az egészségügyre költ.

Románia gyors eladósodásánk az oka, hogy az állam folyamatosan a bevételeinél többet költ, ami költségvetési hiány formájában jelentkezik. A szükséges pénzt a kormány a lakosságtól, a hazai bankoktól és a nemzetközi piacokról szerzi be.

A deficites államháztartás nem jelentene gondot, ha a gazdaság gyorsabban nőne, mint a kamatteher, mivel felhígítaná az adósságot. Sajnos, a mi esetünkben nem ez a helyzet, a kamatokra kiadott pénz sokkal gyorsabban növekszik a gazdaságnál. Tetézi a bajt, hogy a gazdasági növekedésünk a fogyasztáson alapul, az pedig az importon, tehát a kölcsönből származó pénz, amit a kormány a gazdaságba ömleszt, kikerül az országból.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy kamatokra kell kiadnunk a pénzt, ahelyett, hogy autópályákra és az oktatásra költenénk, vagyis olyan beruházásokra, amelyek gazdasági növekedést generálnak. Ez egy ördögi kör, figyelmeztet Leonardo Badea: a nagy kamatok kevés beruházáshoz vezetnek, aminek a következménye a gyenge gazdasági növekedés, ez pedig egyre nehezebben kezelhetővé teszi az államadósságot.

A megoldásnak két vetülete van, állítja a BNR második számú vezetője. Az egyik a költségvetési deficit  csökkentése, mivel a felelősségteljes gazdálkodás jó benyomást tesz a befektetőkre, olcsóbban jut pénzhez az ország. A másik a fejlődési modell megváltoztatása: kevesebb importon alapuló fogyasztás, több belföldi termelés.