Nagyváradon az önkormányzat a számla 22 százalékát állja, Csíkszeredában a 37 százalékát, míg Aradon a kétharmadát.

Már nem Csíkszeredában a legdrágább a lakossági távfűtés a Kárpátokon innen, a stafétát Temesvár vette át, derül ki az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) adataiból. A bánsági nagyváros lakói 601,8 lejt fizetnek egy gigakalória hőenergiáért. Csíkszeredában az aktuális fűtési szezonban 533 lej plusz áfa a háztartási fogyasztók számára érvényes tarifa, ami összesen 591,6 lejnek felel meg.

Október 1. és a jövő év márciusának a vége között a lakossági távhőszolgáltatás áfája 11 százalék, míg áprilistól szeptember végéig 21 százalék az áfakulcs. A hargitai megyeszékhelyen a fogyasztók nem fogják megérezni a változást, mivel az önkormányzat átvállalja az áprilistól jelentkező többletet.

Brassó a legolcsóbb

Erdélyben Brassóban legolcsóbb a távhő, 310,2 lej/gigakalória, míg országos szinten Suceaván, ahol mindössze 254 lej/gigakalória. A másik végletet Bákó jelenti 640 lej/gigakalóriás tarifával.

Az aradiak is viszonylag keveset fizetnek a távfűtésért, gigakalóriánként 371,2 lejt, ellenben a kolozsváriaknak (455,2 lej/gigakalória) és a nagyváradiaknak (498,2 lej/gigakalória) elég mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.

A bukarestieknek is jó dolguk van, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosban az átlagjövedelem jóval magasabb, mint az ország más vidékein, náluk 399,3 lej/gigakalóriába kerül a fűtés. A konstancaiak sincs okuk panaszra, náluk kereken 400 lej egy gigakalória hőenergia ára.

Az utóbbi két évben Temesváron drágult leginkább a távfűtés, gigakalóriánként 163,8 lejjel, majd Nagyvárad (101,2 lej), Csíkszereda (96,6 lej), Kolozsvár (60,2 lej) és Brassó (54,6 lej) következik. Egyedül Arad ment szembe az általános tendenciával, ott jelenleg közel 28 lejjel alacsonyabb a tarifa, mint két évvel ezelőtt.

A nagyváradi önkormányzat által végzett számítások szerint a bihari megyeszékhelyen, öthónapos téli szezonnal számolva, egy garzon fűtése kb. 1700 lejbe fog kerülni, egy kétszobás lakásé közel 2700 lejbe, egy háromszobásé pedig mintegy 3500-ba. Más városokban a költségeket nem csupán a helyi tarifa befolyásolja, hanem a mikroklíma is, hiszen nem ugyanannyi energiára van szükség két egyforma méretű aradi és csíkszeredai lakásnak ugyanakkora hőmérsékletre való felfűtésére.   

Bepótol az önkormányzat

A háztartási fogyasztók számára megállapított tarifák azonban a legtöbb helyen köszönőviszonyban sincsenek az előállítási költségekkel. A távfűtés Nagyváradon a legolcsóbb, ahol egy gigakalória csupán 638 lejbe kerül. Ebből az összegből kb. 140 lejt az önkormányzat áll. A 2026-os helyi költségvetésben minden idők legnagyobb összegét fogják elkülöníteni a szubvencióra, 76 millió lejt. Az eddigi rekordot 2022 jelentette, amikor az önkormányzat 54,6 millió lejjel szállt be a váradiak fűtésszámláiba.

Olcsón termelik a hőenergiát Suceaván és Brassóban is, egy gigakalória 664, illetve 677 lejbe kerül. Csíkszeredában a teljes ár 941 lej/gigakalória, ami kicsivel nagyobb a Iași-nál (912 lej/gigakalória), a kolozsvárinál (970 lej/gigakalória) azonban kisebb.

Bár a lakosság olcsón kapja a távfűtést, Aradon sokba kerül a hőenergia szolgáltatása, gigakalóriánként 1078 lejbe. Ennél csak négy városban magasabbak a távhőszolgáltatás költségei: Temesváron (1094 lej/gigakalória), Bákóban (1280 lej/gigakalória), Bukarestben (1371 lej) és Konstancán (1377 lej). Ezekben az összegekben az előállítási költségek mellett a szállítási költségek is benne vannak. Az adatok azt mutatják, hogy az idei fűtési szezonban a hőenergia előállítása és eljuttatása a lakásokba Nagyváradon csak feleannyiba kerül, mint a fővárosban és Konstancán. Ennek az oka az, hogy az elmúlt években a váradi önkormányzat több tízmillió eurót költött a termelés és a vezetékhálózat korszerűsítésére.

Egy gigakalória szubvencionálására Nagyváradon fordítják a legkisebb összeget, majd Craiova (274,9 lej), Ploiești (308,8 lej) és Brassó (366,7 lej) következik. A Csíkszereda költségvetéséből biztosított támogatás 349,49 lej/gigakalória, ami országos viszonylatban elég alacsonynak számít. Temesváron 492,4 lej a szubvenció, Aradon 707,1 lej, míg a rekordot a bukaresti 972 lej és a konstancai 977,7 lej jelenti.

Nagyváradon a szubvenció a távfűtés valós árának a 22 százalékát teszi ki az önkormányzati támogatás, ami a legkisebb arány az országban, majd Csíkszereda és Craiova következik 37, illetve 38 százalékkal. Temesváron 45, Kolozsváron 53, Brassóban pedig 54 százalék a szubvenció részaránya. A legnagyobb részt a Iași-i (60 százalék), az aradi (66 százalék), a bukaresti (71 százalék) és a konstancai (71 százalék) önkormányzat állja a távfűtés költségeiből.   

Mit hoz a jövő?

Mindebből akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy leginkább utóbbi városok vezetése viseli szívén a lakosság jólétét, azonban egyáltalán nem erről van szó. A nagyváradi és a csíkszeredai önkormányzat azzal, hogy viszonylag kevés pénzt pótol be a távfűtésbe, valójában előrelátásról tesz tanúbizonyságot. Az Európai Unió 2032-ig engedélyezi, hogy a helyi önkormányzatok szubvencionálják a távfűtést, utána minden költség a fogyasztókra hárul. Belegondolni is rossz, mi történik majd azokban a városokban, ahol nem folynak jelentős beruházások, s a háztartások jelenleg maximum a felét fizetik a fűtési költségeknek. Ha most szűnne meg a szubvenció, az Nagyváradon és Csíkszeredában csak bő ötödével, illetve harmadával dobná meg a számlát, azonban Bukarestben és Konstancán több mint háromszorosára nőne.