A Romániában működő, ukrán állampolgárok tulajdonában levő cégek 20 százalékát az idén hozták létre, öt hónap alatt.

A háború kitörése óta az országba érkezett sokszázezer ukrajnai menekült elsöprő többsége csak átutazott Románián, egy részük azonban hosszabb távú tartózkodást tervez. A munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg közel 6500 ukrán állampolgár dolgozik Romániában, közülük 4300-an háborús menekültek.

A legtöbb ukrajnai Bukarestben vállalt munkát, ők 1278-an vannak. Viszonylag sokan helyezkedtek el Beszterce-Naszód, Temes, Arad és Máramaros megyékben is, 428, 276, 241, illetve 214 fő. Ágazati bontásban a feldolgozó ipar vonzotta a legtöbb háborús menekült munkavállalót, 1154 fő. 607 ukrajnai az építőiparban, 508 a szálloda-, illetve a vendéglátóiparban, 414 pedig a kiskereskedelemben helyezkedett el.

Vannak olyanok is, akik vállalkozóként próbálják megkeresni a kenyerüket. Július végéig 166 ukrán tulajdonban levő céget jegyeztek be az országban, közülük 152-t a háború kitörése után, írja a Ziarul Financiar a Confidas adataira hivatkozva. Ezek többsége az informatika, a szállítás, a kereskedelem, a tanácsadás és az építkezés területén működik.                                   

Az ukrán tőke szerepe a hazai gazdaságban elhanyagolható, összesen 860 ukrán cég működik Romániában. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ezek közel 20 százalékát idén jegyezték be. Egyes vállalkozások kifejezetten sikeresen működnek, mint például az a két aknaszlatinai fiatal által Kolozsváron alapított vendéglátóipari cég, melyet a Maszol bemutatott. „Jól megy az üzlet, azt tervezem, hogy Romániában maradok” – nyilatkozta Vasile Mihalka, az egyik tulajdonos.  

A Romániába érkező háborús menekültek tömegei, ha kis mértékben is, de hozzájárultak a lakossági fogyasztás növekedéséhez, pénzt hoztak az országba. „A fogyasztás növekedéséhez hozzájáruló egyik tényező az ideiglenesen az országban tartózkodó külföldiek számának nagymértékű növekedése” – véli Dragoș Militaru, az egyik legnagyobb hazai édességgyártó, a Kandia Dulce igazgatója.

A hazai mezőgazdaság, főleg az Ukrajnával szomszédos vidékeken, szintén profitált a szomszédban dúló háborúból. Mivel Ukrajnában a harcok miatt nagyban csökkent a mezőgazdasági termelés, heteken át napi 20, zöldségfélékkel megrakott kamion indult útnak Romániából a háború sújtotta országba.

„Idén az Ukrajnai háború jelentette a megmenekülést a kistermelők számára. Ha nem lett volna ez a piac, akkor vagonszámra került volna a szemétre a paradicsom, mert jött a hőség, s nem lett volna, hogy átvegyen ekkora mennyiségeket” – nyilatkozta Daniel Ciuhureanu, egy Galac megyei mezőgazdasági vállalat társtulajdonosa.