Rengeteg pénzbe került, a gazdaságra, azon belül pedig a tutrizmusra gyakorolt hatása minimális volt.

A 2024-es nyári olimpia és paralimpia 6,65 milliárd euró közpénzbe került a francia államnak, ez növekedés a júniusi 5,9 milliárd eurós kezdeti becsléshez képest - jelentette be a francia nemzeti ellenőrző szerv, amelynek megállapításait az ötkarikás ügyekre szakosodott insidethegames.biz ismertette.

2023-ban a közkiadás 2,44 milliárd euróra volt tervezve, míg tavaly a nemzeti ellenőrző szerv elnöke, Pierre Moscovici már azt mondta, hogy a párizsi olimpia „három, talán négy, öt milliárd euróba” fog kerülni az államnak. A számvevőszék mostani pontosítása szerint viszont a közkiadások 3,02 milliárd, az infrastrukturális kiadások pedig 3,63 milliárd euróra rúgnak, írja az MTI. Ezek az adatok magukban foglalják az olyan örökölt projekteket is, mint például a Szajna úszásra való alkalmasságának biztosítása a nyílt vízi úszó- és triatlonversenyekre való felkészülés során, amelyek később a nagyközönség számára is élvezhető fürdőhelyekké váltak.

Az ötkarikás játékok helyi szervezőbizottsága különálló 4,4 milliárd eurós költségeit, amelyek 75 millió eurós többletet jelentettek, már korábban nyilvánosságra hozták. Ez a pénz szinte kizárólag magánfinanszírozásból és a Solideótól, az olimpiai építési projektek megvalósításáért felelős szervtől származott, amelyet részben államilag finanszíroztak.

Bár a párizsi olimpia adókból és kereskedelmi tevékenységekből származó állami bevételeket generált, amelyek becslések szerint 293,6 millió eurót tettek ki, ám ez szinte elhanyagolható hatással volt a gazdaság növekedésére - állapították meg az ellenőrök.

„Az előnyök szerények voltak mind a felkészülési időszakban, mind maguk a játékok alatt, mivel a rendszeres turizmus részben kiszorult. A közép- és hosszú távú gazdasági előnyök továbbra is bizonytalanok” - idézte a portál a számvevőszék dokumentumát. Az állami ellenőrök hangsúlyozták továbbá, hogy bár az infrastrukturális kiadásokat „általában helyesen kezelték, a biztonsági kiadások költségvetésének folyamata különösen kiszámíthatatlannak bizonyult”.

A francia belügyminisztérium azzal érvelt, hogy a játékok biztonsági költségeit - amelyek végül 1,44 milliárd eurós állami kiadást értek el - nehéz volt előre becsülni a Szajna-parti nyitóünnepségre hozott példátlan városi biztonsági intézkedések és a megnövekedett fenyegetettségi szint miatt.

Csillagászati számlák, alábecsült kiadások

Az amerikai agytröszt, a Council on Foreign Relations tanulmánya szerint a párizsi olimpia nem kivétel, hiszen a korábbi játékok is horribilis, javarészt soha meg nem térülő költségekkel jártak, ráadásul a valós kiadások általában lényegesen meghaladják az előzetesen becsült értéket.

A csúcstartó a Szocsiban megrendezett 2014-es téli olimpia, amely 28,9 milliárd dollárba került, a dobogó also fokaira pedig a nyári játékoknak 2016-ban, illetve 2012-ben otthont adó Rio de Janeiro (23,6 milliárd dollár) és London (16,8 milliárd dollár) került. Azért, hogy téli olimpiát rendezhessenek, az oroszok kb. hatszor annyit költöttek annál, amennyibe a nyolc évvel korábbi torinói játékok kerültek, 4,7 milliárd dollárba.

A költségnövekedés tekintetében Rio de Janeiro viszi a prímet: a számla 352 százalékkal haladta meg az eredetileg becsült összeget. A szervezők Szocsi (289 százalék), Lillehammer (277 százalék), Barcelona (266 százalék) és Peking (149 százalék) esetében is durván alábecsülték a rendezési költségeket.  

Az olimpiának van marketingértéke is a rendező város, illetve ország számára, ami azonban roppant viszonylagos és nem számszerűsíthető.