A Közép- és Kelet-Európa országaiban működő cégek alig több mint harmada lépett eddig partnerségre nyugat-európai befektetőkkel, noha ezzel további tőke és szakértelem jelenhetne meg a régióban – állapította meg a régióban a startupok növekedését célzó Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) program tanulmánya.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által koordinált HICEE tanulmánya arra kereste a választ, hogy milyen kihívásokkal néz szembe és milyen lehetőségek előtt áll az egészségügyi innovációs ökoszisztéma Közép- és Kelet-Európában (KKE).

A kutatók tőkealapok, „üzleti angyalok” és más befektetők véleményét gyűjtötték össze, a legnagyobb arányban Magyarországról, Szlovéniából, Csehországból, Franciaországból és Svédországból érkeztek válaszok.

Mint írták, bár a régióban óriási potenciál rejlik, az továbbra is alulfinanszírozott a kockázati tőkebefektetések piacán, különösen az egészségügyi innováció területén, ezért mélységében kell megismerni a befektetők igényeit és nehézségeit, a felmérés ezt a célt szolgálja.

Közölték: 2021-ben a régió mindössze az európai kockázati tőkebefektetések 3,2 százalékát vonzotta, míg az egészségügyi startupok átlagosan csupán 1,2 millió eurónyi befektetéshez jutottak – ez mindössze harmada az európai átlagnak, amely 3,8 millió euró.

Az elmúlt években emellett a makrogazdasági nyomás, a növekvő kamatlábak és a geopolitikai bizonytalanságok tovább csökkentették a befektetők lelkesedését a régió iránt és a befektetések továbbra is néhány kulcsfontosságú piacra összpontosulnak.

Csehország a régióba érkező magántőke-befektetések 27, Lengyelország 26, Litvánia 14, míg Románia 8 százalékát szerezte meg. Ez a négy ország együttesen az összes közép- és kelet-európai befektetés háromnegyedét, valamint a magántőke-befektetésben részesült vállalatok 41 százalékát adta 2023-ban.

Eközben Magyarország a befektetések 6,7 százalékát könyvelhette el, miközben ott kapott a legtöbb vállalat magántőke-támogatást – összesen 115 cég, ami a régiós ügyletek 23 százalékát teszi ki. Szlovákia és Szlovénia viszont továbbra is lemaradásban van, mivel a teljes befektetésekből csupán 2,3 százalékot, illetve 0,76 százalékot vonzottak – sorolták a közleményben.

A tanulmány szerint a befektetők várakozásai szerint Lengyelország messze a legdinamikusabb befektetési célpont lesz Közép- és Kelet-Európában, hiszen a válaszadók 80 százaléka tartja az országot ígéretesnek a következő három évre. A régió többi országát ennél jóval alacsonyabb arányban, 45 százaléknál kevesebb befektető nevezte meg hasonlóan ígéretes célpontként. Csehország 43 százalékkal, Észtország 39 százalékkal. Szlovénia és Románia egyaránt 20 százalékkal, Magyarország és Litvánia csupán 14 százalékkal szerepel a listán.

A felmérés rávilágít a nyugat-európai befektetők és a helyi partnerek közötti együttműködés fontosságára. A régióban aktív nyugat-európai befektetők szinte kivétel nélkül helyi szereplőkkel közösen fektetnek be itt. A közép- és kelet-európai szereplők mindössze 34 százaléka lépett partnerségre nyugat-európai befektetőkkel, noha ezek a partnerségek további tőkét és szakértelmet vonzhatnának a régióba – állapította meg a tanulmány.

Bár a befektetők 49 százaléka úgy véli, hogy a KKE-régió befektetési potenciálja növekszik, csupán 25 százalékuk tartja azt a nyugat-európai szinttel egyenrangúnak.

A legkritikusabb kihívásokat a minőségi befektetési lehetőségek hiánya jelenti, amelyet a válaszadók 92 százaléka tart közepes vagy annál jelentősebb kihívásnak. Ezt követi a további finanszírozás biztosításának nehézsége 80, valamint az intézményi bizalom hiánya, a jogi környezet összetettsége és a politikai stabilitással kapcsolatos aggodalmak 64-64 százalékkal.

Ezzel szemben a földrajzi távolság, a valuták árfolyamingadozása és a növekvő kamatlábak kevéssé jelentenek akadályt. A befektetők szerint ahhoz, hogy több pénz érkezzen a régióba, a legfontosabb a minőségi befektetési lehetőségek és a magasan képzett szakemberek folyamatos kínálata, valamint a stabil és megbízható intézményi háttér – állapította meg a tanulmány.