Olcsó műtrágyává alakítja a szankciók miatti gázfelesleget Oroszország, amelyet Európának ad el az európai gyártási költségek alatti áron. 

Mivel Oroszország kevesebb gázt exportálhat Európába, rendkívül olcsó mezőgazdasági műtrágyákat dob a piacra, amelyek tisztességtelen versenyt jelentenek az európai gyártóknak – írja az Economica.net. Oroszországban fejlődik az iparág, miközben Európában már több gyárat végleg vagy ideiglenesen bezártak. A marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát leállt, és jobb piaci feltételekre vár. 

Az Economica portálnak nyilatkozó Antoine Hoxha, a Fertilizers Europe vezérigazgatója elmondta, az európai nitrogén alapú műtrágyagyártás tavaly a magas gázárak miatt esett vissza, de az iparág hanyatlásához jelentős mértékben hozzájárul az orosz tisztességtelen verseny. A Fertilizers Europe adatai szerint a gyárak normál kapacitásához képest 30 százalékkal csökkent az ammóniatermelés. 

Csak a karbamid esetében például, amely a legelterjedtebb mezőgazdasági műtrágya, az orosz import mennyisége megduplázódott. „Ez egy hosszú távú stratégia: Oroszország uralni akarja az európai piacot, függővé téve az európai gazdákat az általuk forgalmazott olcsó műtrágyától, éppen úgy, ahogyan azt a gázzal tették” – véli Hoxha.

A Fertilizers Europe adatai szerint az év első nyolc hónapjában Lengyelország volt a legnagyobb orosz műtrágya-importőr, második helyen Franciaország, harmadikon Németország áll.

Ennek következménye, hogy a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF gazdasági okokra hivatkozva úgy döntött, 2025-től bezár két németországi gyárát. A döntés körülbelül 300 németországi dolgozót érint, viszont Kínában új gyárat építenek 10 milliárd eurós beruházással.

Belgiumban a norvég Yara, az egyik legnagyobb európai gyártó, 2022-ben bejelentette, hogy a magas gázárak miatt felfüggeszti termelését.

Importnövekedés Oroszországból

Időközben a helyi gazdák főként importált műtrágyával látják el magukat, beleértve az Azomureș márkaneve alatt forgalmazott külföldi termékeket is.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Románia az idei év első hét hónapjában 904 603 tonna nitrogénalapú műtrágyát importált (13 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben), főként Bulgáriából, Egyiptomból és Grúziából, illetve 128 500 tonna foszfátalapú műtrágyát (557 százalékos növekedés 2022-höz képest), főként Marokkóból, Egyiptomból és Franciaországból.

Oroszországból főként káliumalapú és kombinált műtrágyát vásárolt Románia, az előző évhez képest figyelemre méltó növekedéssel. Míg a korábbi évben nem volt import, most már körülbelül 5 000 tonna érkezett, ami 5,5-szeres növekedést jelent.

„Oroszország a legolcsóbb, de egyúttal környezetvédelmi szempontból a legrosszabb minőségű műtrágyákat kínálja. Az orosz karbamid gyengébb, mint az európai gazdák által korábban használt nitrátok” – magyarázza Hoxha.

Európai zöld megállapodás

Mindeközben az EB 2020 májusában, az európai zöld megállapodás egyik fő intézkedéseként terjesztette elő „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiát. Ennek elsődleges célja, hogy az európai élelmiszerek egészségesebbek és fenntarthatóbbak legyenek - áll az Európai Bizottság honlapján közzétett leírásban.

A Fertilizers Europe képviselője szerint, ehhez a jelenlegi műtrágyagyártási folyamat teljes megváltoztatására lenne szükség, ugyanis ma a műtrágyát földgázból állítják elő. Technikailag lehetséges elérni a szén-dioxid-mentes vagy zérókibocsátást-közeli működést, de ez nagyon drága, ezért meg kell találni a támogatás módját. A termelési költségek növekedése miatt a zöld műtrágyák drágábbak lesznek” – magyarázza. Szerinte az Európai Bizottságnak több területen is támogatnia kellene az ipar zöld átállását, például a megújuló energiaforrások létesítésének ösztönzésével, illetve a zöld energia szállítására alkalmas rendszerek kiépítésének támogatásával.

A Fertilizers Europe becslése szerint az iparág technológiai váltásához szükséges beruházások évente átlagosan 1,2 milliárd euróra rúgnak. Csak a megújuló energiaforrások, például fotovoltaikus és szélerőműparkok létrehozása 64 milliárd eurót igényelne.

„Az Európai Bizottság támogatása ösztönözhetné a gazdákat, arra, hogy az olcsóbb orosz helyett a drágább műtrágyákat vásárolják. Rövid távon szükség van arra is, hogy újraindítsuk üzemeinket, és elkerüljük további bezárásukat. Ehhez az orosz műtrágyákra kivetett importadóra lenne szükség, hasonlóan a gabona vámjához” – mondta a szakember.

Brüsszelben már fontolóra vették az orosz műtrágyaimport vámok bevezetését. A Fertilizers Europe tagjai közé tartozik az EU 16 mezőgazdasági műtrágyagyártója és 9 nemzeti műtrágya-szövetség. Az ágazat éves forgalma 9,8 milliárd euró, 75 000 alkalmazottal rendelkezik, és évente 1,4 milliárd eurót fordít beruházásokra.