Az egyenes vonalú értékesítésről tartott előadást Moldován András sikeres magyarországi vállalkozó, cégtulajdonos szerda este a kolozsvári Planetárium-kávézóban. Az előadást követően egy kerekasztal-beszélgetés során Szőcs Endre vállalkozóval, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári szervezetének elnökével vetették össze az erdélyi és magyarországi startup-viszonoykat Mostis Gergő, a Planetárium kávéház tulajdonosának moderálásával.

Moldován András neve az RTL Klubon futó Cápák között című műsor miatt csenghet ismerősen, ahol az öt befektető közül ő az egyik. A Kolozsváron tartott, az egyenes vonalú értékesítésről szóló előadásában olyan tippeket, tanácsokat osztott meg a nagyközönséggel, amelyeket felhasználhatnak, alkalmazhatnak a saját vállalkozásaikban is.

Az egyenes vonalú értékesítést, amit ő maga is képvisel, Diego Maradona labdarúgó 1986-os világbajnokságon rúgott csodagóljához hasonlította: ahogyan a futballista is egyetlen vonalon megtette az utat a kapuig, úgy átvitt értelemben az értékesítés tengelyének is egy ilyen egyenes vonalnak kell lennie.

Elmondása alapján ez egy olyan vonal, amelyen végig kell menni mindenkinek, aki valamit el akar adni, de nagyon fontos az, hogy az eladni akaró felépítse a szilárd bizonyosságot a vevőben, hogy az meg akarja vásárolni az árut. Hozzátette a tárgyalások során sem szabad hagyni, hogy a vevő átvegye az irányítást és másfelé terelje a témát. „A nyitástól egészen a zárásig, onnan hogy megkapta a labdát és berúgta a gólt, mindvégig egy aránylag szűk csatorna között kell terelni az ügyfelet” – jelentette ki.

Moldován András szerint az első pillanatban meg kell értenie az eladónak, hogy a vevő akarja-e használni azt a terméket. A második legfontosabb kérdés, hogy mi a vevő fájdalma, „ez a fájdalom azt jelenti, hogy minden embernek egy csomó dologra szüksége van”, és meg kell érteni, hogy van-e neki igénye arra a dologra, amit el akarunk adni neki. Ezután kell eldönteni, hogy milyen a vevő: lelkes, akinek pont szüksége van az adott dologra, vagy érdeklődő, akinek van igénye a termékre – őt lehet az egyenes vonalú értékesítési rendszerrel „rajta tartani az egyenes vonalon”.

A harmadik vevőtípus a bámészkodó, ami a vállalkozó szerint a legrosszabb vevőkategória, ugyanis ő nem akar vásárolni, de kíváncsi a termékre és nehéz őket kiszűrni, ugyanis kíváncsiak arra, hogy mit mond az értékesítő, a negyedik típus pedig a tisztán elutasító vevő, aki határozott nemet mond az értékesítésre.

Magyar európai vagy európai magyar?

A bemutatót követő beszélgetésen a szakemberek tisztázták a startup jelentését, amit a tapasztalatok alapján sok frissen induló cég rosszul értelmez. „A startup fogalma azt jelenti, hogy nemzetközi” – jelentette ki Moldován András. Hozzátette, hogy az a vállalkozás nevezhető startupnak, ami nemzetközi terjeszkedésre alkalmas, és egy olyan dologgal lép piacra, ami különleges és addig nem létezett, példaként az Uber személyszállító szolgáltatást emelte ki.

Szőcs Endre hozzátette: a startup kifejezés helytelen ismeretéért és használatáért a média és a kormány is okolható, amiért a kis- és kezdő vállalkozásokat finanszírozó projektjeiket startup-támogatásokként hirdetik.

Megegyeztek a vélemények a „buta pénzt” illetően, ami azt jelenti, hogy az állam „önti bele” a startup vállalatokba és a kezdő vállalkozásokba a támogatást. Moldován András szerint „óriási kockázatú vállalkozás, amikor fiatal vállalkozók olyan tőkéhez jutnak, amelyről azt sem tudják, hogyan fogják használni”, viszont az állami befektetés hatására megtanulnak csinálni a kezdő vállalkozók egy üzleti tervet, egy havi jelentést és azt, hogy hogyan alkalmazkodjanak a tervhez.

Hozzátette: az ingyenes felsőoktatáshoz hasonlóan a startupba való befektetés „egy csomó dologra megtanítja az embereket, azokat, akik vállalkoznak és azokat is, akik ott dolgoznak”. „Ennek a pénznek egy része, valamilyen járulékai adó formájában visszakerülnek az államhoz, és valójában ezekkel munkahelyeket teremtenek” – tette hozzá Moldován András. Ez a támogatást tanítópénznek is lehet nevezni.

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy hogyan kellene a fiatalokat Erdélyben, illetve Magyarországon tartani. Moldován András szerint először azt kell eldöntenie mindenkinek, hogy magyar európai akar-e lenni, vagy európai magyar. Ha az utóbbit választjuk, akkor teljesen mindegy, hogy hol élünk. A magyarországi kormány az állam pénzéből a kormányközeli vállalatoknál európai fizetéseket próbál adni a fiataloknak, hogy érdemes legyen nekik otthon maradni. „Alapvetően az embereket a saját jólétük és érvényesülésük együttesen mozgatja” – mondta a befektető. Szőcs Endre hozzátette, hogy az is fontos, hogy az ember jól érezze magát a környezetében és részese legyen egy közösségnek, ezt viszont sok esetben csak a szülőföldjén kapja meg.