Két éve nem kértek olyan magas kamatot a befektetők a bukaresti kormánytól, mint jelenleg.  

Az értékpapírok úgynevezett másodlagos piacán, ahol a tőzsdei bevezetésen már átesett kötvények adásvétele folyik, hétfőn 7,9 százalékra emelkedett a 10 éves futamidejű hitelek éves kamatja, írja a cursdeguvernare.ro. Ez az elmúlt két év legmagasabb kamatja. Az előző érték 7,7 százalék volt, az egy hónappal korábbi 7,13, a félévvel ezelőtti 6,81, az egy évvel korábbi pedig 6,3 százalék.

Ez azt jelenti, hogy Románia egyre drágábban jut hozzá az idei költségvetési hiány és a korábban felhalmozott államadósság finanszírozásához szükséges pénzhez. Márpedig idén rengeteg pénzre lesz szüksége a kormánynak, nagyon nem mindegy tehát, hogy mekkora kamattal jut hozzá. A 2025-re tervezett költségvetési hiány hozzávetőleg 133 milliárd lej, az államadósság finanszírozása 100 milliárdba fog kerülni, a 2026-os kiadások előfinanszírozása pedig 20-25 milliárdba.

Jelenleg az Európai Unió tagállamai közül a befektetők Romániának számolják fel a legnagyobb kamatot, igaz, hogy Magyarország csak kevéssel olcsóbban jut pénzhez. Ehhez a botrányos államelnök-választás is hozzájárult, de még inkább a hatalmas költségvetési hiány, az uniós viszonylatban hosszú hónapok óta legmagasabb infláció, valamint az, hogy a külföldi befektetők nem bíznak a romániai politikusokban, kétségeik vannak azt illetően, fenntarthatóvá tudják-e tenni az államháztartást.

A kamat emelkedése a másodlagos piacon azt mutatja, hogy a befektetők, akik korábban román állampapírt vásároltak, igyekeztek túladni ezek egy részén, mert túl kockázatosnak találták, írja a cursdeguvernare.ro. A kamat növekedése az úgynevezett kockázati prémium emelkedésének az eredménye, a befektetők ugyanis a nem túl megbízhatónak tűnő adósnak nyújtott hitel után magasabb hozamot szeretnének elérni.

Románia, a kockázatos

A BNR legutóbbi adatai szerint Románia esetében a kockázati prémium meghaladta a 2 százalékpontot, Magyarországé 2 százalékpont alatt, Lengyelországé 1, Csehországé pedig kb. 0,5 százalékpont volt.

Románia helyzetét az is gyengíti, hogy egy sor más olyan országban (Franciaország, Egyesült Államok, Olaszország stb.) is magas a költségvetési hiány, melyek nálunk sokkal erősebb gazdaságnak, megbízhatóbb adósnak minősülnek.

A kormánynak azonban nem csupán a nemzetközi piacokon kell a korábbinál többet fizetnie a hitelekért, hasonló folyamat megy végbe idehaza is. Tavaly júniusban és júliusban az egyéves futamidejű Tezaur állampapírok után 6 százalék kamatot fizetett a kormány, októberben pedig már csak 5,85 százalékot.

Ezzel szemben az idén januárban kibocsátott Tezaur kötvények kamata 7 százalék, annak ellenére, hogy jelenleg az infláció alig nagyobb, mint átlagosan a nyári hónapokban volt.   

A befektetők azért tartják rizikósnak Romániát, mert a csillagászati deficitet nagyon nehezen lehet csökkenteni, roppant magas ugyanis a merev költségvetési kiadások (közalkalmazotti bérek, nyugdíjak stb.), az úgynevezett strukturális deficit aránya. „A strukturális hibákat nem lehet kijavítani; a rendszer korrekciója az összeomlás” – írja Nassim Nicholas Taleb híres, Skin in the Game (Amikor a bőrödet viszed vásárra) című könyvében. Bár ez a megállapítás sarkított, a hazai közgazdászok is hangsúlyozzák, hogy a strukturális deficit érdemi csökkentése időigényes és fájdalmas folyamat.