Hőségben alacsonyabb hatásfokkal dolgozunk, de más módokon is árt a kánikula a gazdaságnak.

Az egyre gyakoribb, hosszabb és erősebb hőhullámokkal nem csak az a baj, hogy megkeserítik az emberek életét és veszélyt jelentenek az egészségre. A forrósodó nyarakért a szó szoros értelmében nagy árat fizetünk, s nem csak azért, mert a szokatlanul magas hőmérséklet rontja a termésátlagokat, főleg, ha aszállyal párosul, lassítja a közlekedést, s felpörgeti az energiafogyasztást.

Egy sor kutatás egybehangzóan arra az eredményre jutott, hogy a kánikula negatívan hat a munkavégzésre, ami főleg a mezőgazdasági és az építőipari alkalmazottakat érinti: amikor a levegő hőmérséklete eléri a 32 C fokot, a fizikai teljesítőképesség 40 százalékkal csökken az optimálishoz képest, 38 C foknál pedig közel kétharmadával esik vissza.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint 2030-ban a hőstressz 2,2 százalékkal csökkentheti a munkaórák számát, ami 2400 milliárd dollárral fogja csökkenteni a világgazdaság teljesítményét. 1995-ben a hőség okozta veszteség ennek csak a töredéke, 280 milliárd dollár volt. Az ILO becslései szerint Románia esetében a termelékenységnek a hőség miatt csökkenése olyan hatású lesz az évtized végén, mintha megszűnne 21 ezer munkahely.

Ez azonban egy viszonylag optimista prognózis, vannak ennél sokkal nagyobb gazdasági károkat vizionáló előrejelzések. A Camilo Mora és szerzőtársai által a Nature magazinban publikált tanulmány szerint Románia a klímaváltozás negatív gazdasági hatásainak leginkább kitett uniós tagállamok közé tartozik.

2034-re a globális felmelegedés közel 1,5 százalékkal vetheti vissza a hazai gazdaságot. Tavaly 1766 milliárd lej volt a hazai GDP, s ha feltételezzük, hogy egy évtized alatt 2000 milliárdra nő, akkor a másfél százalékos veszteség 35 milliárd lejt jelent. A 2035-2044-es időszakban a fokozódó hőhullámok a GDP közel 2 százalékát vihetik el. Ez nagyobb veszteség, mint amekkora, a tanulmány szerint, Görögországra és Olaszországra vár.

2045 és 2054 között várhatóan tovább romlik majd a helyzet, a forrósodó éghajlat a GDP 2,2 százalékával megegyező értékű veszteséget okoz majd a gazdaságnak. A felmelegedés ára 2055 és 2064 között tovább fog nőni, a bruttó hazai termék kb. 2,7 százalékára.

Ezek önmagukban is nagyon rossz adatok, de még inkább azok nemzetközi összehasonlításban. A tanulmány szerint a romániainál nagyobb veszteségeket csak Cipruson, Horvátországban, Portugáliában, Máltán és Spanyolországban fog okozni a forrósodó éghajlat. Előbbi három állam esetében a 2055-2064-es időszakban a veszteség meg fogja haladni a GDP 3 százalékát.

Legkevésbé az északi államok sínylik meg a klímaváltozást, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Finnország és Svédország esetében a gazdasági kár elhanyagolható mértékű lesz, az évszázad második felében sem haladja majd meg a GDP 0,2 százalékát.