Kevesebb új munkahely jönne létre, nőnének a hitelkamatok, gyengülne a lej, valószínű, hogy a kormány kénytelen lenne újabb adóemeléseket végrehajtani.

Néhány nappal ezelőtt a három nagy nemzetközi hitelminősítő egyike, a Fitch Ratings megerősítette Románi „BBB” besorolását negatív kilátással. Ez a még befektetésre ajánlott legalsó szint, s állítólag hajszál híjja volt csak, hogy nem kerültünk a bóvli kategóriába.

„Az eredeti döntés Románia leminősítése volt, azonban a kormány és a BNR (Román Nemzeti Bank – szerk. megj.) által bemutatott pluszinformációk miatt megváltoztatták a döntést, adtak nekünk néhány hónap haladékot. A veszély nemhogy nem múlt el, de nagyobb, mint korábban” – idézi az economedia.ro Eugen Rădulescut, Mugur Isărescu jegybnki elnök tanácsadóját.

Meglátása szerint a hitelminősítők azért néznek rossz szemmel Romániára, mert bár az elmúlt bő egy évben történtek erőfeszítések az államháztartási hiány csökkentésére, minimális az előrelépés a „lényegi átalakítás terén”. Rădulescu a közpénzek megcsapolását hozza fel példaként: „Van 10 ezer perünk, amelyek lezárultak elévülés miatt, a tettesek pedig köszönik szépen, megtartották, amit raboltak. Itt nem csak a hatalmas elveszített összegekről van szó. Arról van szó, hogy ez egy nagyon ártalmas rendszer”.

Bár Mugur Isărescu tanácsadója néhány hónapos haladékról beszélt, valójában sokkal rövidebb időről van szó, hiszen a Moody’s már augusztus 7-én közzé teszi Románia felülvizsgált adósbesorolását, október 2-án pedig következik az újabb megmérettetés a S&P is mérlegre teszi Romániát.

Valószínűleg sokan gondolják, hogy a hitelminősítés hatása az államháztartásra korlátozódik, tehát csakis a kormánynak és a kormánypárti politikusoknak kell főjön a fejük miatta. Tény, hogy a leminősítés közvetlenül és leginkább drámai hatása a központi költségvetésen csapódik le, azonban kapitális tévedés azt feltételezni, hogy az átlagember nem érzi meg, csak idő kérdése, hogy mindenki a pénztárcáján érezze a hatását.

Sokba fájna a leminősítés

Minél gyengébb az adósosztályzata egy országnak, annál nagyobb kamatra jut hitelhez a nemzetközi piacokon. Idén 265-275 milliárd lej hitelre van szüksége a kormánynak az idei költségvetés kiegyenlítéséhez és a korábbi hitelek refinanszírozásához. Ennyi pénzt belföldön nem tud felvenni, rá van tehát szorulva a nemzetközi befektetőkre, akik annak függvényében szabják meg a kamatot, mennyire tartanak megbízható adósnak egy államot a nagy hitelminősítők. A bóvli kategóriába történő leminősítés első következménye, hogy drágább lesz az államháztartás és az államadósság finanszírozása,  ami már most sem olcsó. Az uniós tagállamok közül csak kettő táncol  közvetlenül az angol szaknyelvben junk-ként emlegetett bóvli kategória szélén, mi és Magyarország.

„A tízéves román államkötvények kamata jelenleg 6,88 százalék, a magyaroké 5,50 százalék. Egy évvel ezelőtt szinte azonos szinten álltunk, Románia 7,25, Magyarország pedig 7,11 százalékon, míg most 1,38 százalékpont a különbség” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense.   

Hozzáteszi, hogy az elemzők becslései szerint a leminősítés következtében a román korány által kibocsátott kötvények kamatja a legjobb esetben is 0,5-0,6 százalékponttal fog nőni, de akár 2 százalékpontos drágulás is elképzelhető. Öt év alatt ez jobbik esetben is 8 milliárd euró többletkiadást jelentene a költségvetés számára, de ha a rosszabbik forgatókönyv érvényesül, akkor az összeg felmehet 16 milliárd euróra.

Románia GDP-arányos államadóssága jelenleg 60 százalék körül van, ami az államháztartás jelenlegi finanaszírozási költségei mellett 2031-re 70 százalékra nőhet. Leminősítés esetén öt év alatt a GDP 73-74 százalékára nőhet az adósságállomány.

Az átlagember is kárát látná

Ha átkerülünk a bóvli kategóriába, annak egy sor olyan következménye lesz, amelyeket az átlagember is megérez, hangsúlyozza a nagyváradi közgazdász szakember. Emelkedni fognak a lakossági és a vállalati hitelek kamatai, ami miatt sok cég kénytelen lesz visszafogni a beruházásait. Ez eltünteti, de legalábbis csökkenti a gazdasági növekedést, kevesebb új munkahely jön létre. A gyenge gazdasági növekedést miatt nyomás aalá kerül a költségvetés, elképzelhető, hogy az egyensúlyban tartásához a kormánynak újabb megszorításokat, adóemeléseket kell végrehajtania.

A bóvli kategória automatikusan a lej gyengülését vonná maga után, az euró árfolyama az aktuális 5,25-5,25 lejes szintről 5,4-5,5 lejre emelkedne.

A leminősítés nagyon rossz reklám egy országnak, garantáltan elriasztja a befektetők egy részét. Emiatt visszaesik a működő tőkebeáramlás, az pedig a folyó fizetési mérleghiány további növekedését eredményezi.

A nyugdíjalapok és a befektetési alapok a román állampapírok legnagyobb vásárlói közé tartoznak. Azonban a nyugdíjalapok portfóliójában csak befektetésre ajánlott kötvényeket lehetnek, amiatt kénytelenek lennének megválni a román állampapíroktól, ez pedig még inkább felsrófolná a kamatot.

„Könnyen veszélyes spirálba kerülhetnénk” – hangsúlyozza a PKE oktatója.

A politika a gyenge pont

A leminősítás továbbra is Damoklész kardjaként függ a fejünk felett annak ellenére, hogy a Bolojan-kabinet látványos eredményeket ért el az államháztartás konszolidációja terén, a félévek GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 3,64 százalékról 2 százalékra csökkent. Ennek a fő oka a nagyfokú politikai bizonytalanság: az országot három hónapja ügyvivő kormány vezető, teljes a homály a következő miniszterelnök személye és egy működőképes kormánykoalíció összetétele körül.

„A reformok leállíthatók vagy visszafordíthatók, nemigen van politikai akarat a folytatásukra. A román politika nem a gazdasági racionalitás alapján működik” – hangsúlyozza Králik Lóránd. A PSD nyugdíjemelésről és a közszférában végrehajtandó bérfejlesztésről beszél, de más pártok is hasonló húrokat pengetnek, ami egyet jelentene az államháztartás eddigi konszolidációjának a lenullázásával.

Králik szerint nem annyira a most esedékes, hanem az októberi felülvizsgálat eredményétől kell tartanunk. „A hitelminősítők is taktikáznak. A leminősítés a bóvli kategóriába egy éles választóvonal, nem ugyanaz, mint amikor A+-ról A-ra módosítják a besorolást. Reménykedhetünk, hogy a Moody’s nem akar izmozni, felülbírálva a Fitch-et, valószínű, hogy a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Romániát. Várhatóan rezgő léccel éppen átcsusszanunk, az igazság pillanata októberben jön majd el. Addig valamit helyre kellene hozni a gazdaságban” – mondja a közgazdász szakember.

A Fitch Ratingsnél már jóideje „BBB-” kategóriában vagyunk, amihez azonban korábban stabil kilátás társult. Negatívra 2024 decemberében rontották a kilátást, köszönhetően Marcel Ciolacu és társai ámokfutásának, a csillagászati értékű, 8,65 százalékos költségvetési hiánynak.

A Fitch-nél Romániával azonos kategóriában van többek között Azerbajdzsán, India, Mexikó, Omán és Oroszország. Ugyancsak „BBB” a minősítése az EU legszegényebb, illetve leginkább eladósodott államának, Bulgáriának és Görögországnak, de pozitív, illetve stabil kilátással.