Nem bíznak a szakszervezetek a kormány ígéreteiben
A minimálbér befagyasztásától és a személyi jövedelemadó 3 százalékpontos emelésétől tartanak.
Levette a kormány a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) soron következő ülésének napirendjéről a minimálbér emelésére vonatkozó kormányrendelet tervezetét. Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a kormány a minimálbér befagyasztására készül.
„Ez világos jele annak, hogy titkos tárgyalások folynak olyan intézményekkel, mint a Világbank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap” – idézi az economica.net a szakszervezeti tömörülés közleményét.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a Ciolacu-kabinet által kidolgozott, a költségvetési hiány 2031-ig 3 százalék alá történő csökkentését célzó konvergencia-program rejtett megszorító intézkedéseket feltételez.
„Miután két éven át képtelennek bizonyult rá, hogy csökkentse a költségvetési kiadásokat és növelje a költségvetési bevételeket, most egy olyan tervet javasol az Európai Bizottságnak, mely főleg a dolgozókat érinti súlyosan. (…) A terv elmulasztja konkrétan megnevezni a jövendőbeli kormánynak a hiány rendezését célzó intézkedéseit” – olvasható a dokumentumban.
A szakszervezeti szövetség azt is felrója a kormánynak, hogy már jól benne járunk a novemberben, de még semmit sem lehet tudni a 2025-ös büdzséről.
Nem az Alfa Kartell az egyetlen munkavállalói érdekvédelmi szervezet, mely nem hisz a kormánypártok ígéreteinek. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) arra számít, hogy a kormány a mostani 10 százalékról 13-ra emeli jövőre a személyi jövedelemadót.
„A bevételek GDP-arányos 1,1 százalékos növelését a jövedelemadóból szeretnék megvalósítani. Egy év alatt a jövedelemadóból származó bevétel a GDP 2,6-2,8 százalékának felel meg. A GDP 1,1 százalékával való növekedés a személyi jövedelemadóból származó jövedelmek mintegy 40 százalékos emelkedését feltételezi” – idézi a cursdeguvernare.ro a BNS elemzését.
Az biztosra vehető, hogy jövőre a kormány eltörli az informatikusok, az építőipari, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók adómentességét. A BNS számításai szerint ezáltal az érintettek nettó bére kb. 15 százalékkal fog csökkenni.