A romániai költségvetési hiány egyre súlyosbodó problémája kapcsán tartott sajtótájékoztatót Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki markáns véleményt fogalmazott meg az állam gazdaságpolitikáját és tervezett megszorító intézkedéseit illetően. Elmondása szerint a jelenlegi pénzügyi válságot nem a forráshiány, hanem a felelőtlen állami túlköltekezés okozza – ennek árát pedig leginkább az állampolgárok és vállalkozói szféra fizeti meg.

A háromszéki kamaraelnök az újonnan megválasztott államfő, Nicușor Dan pizzás hasonlatára reagálva – miszerint az ország évek óta nagyobb pizzát eszik, mint amit megengedhetne magának – úgy fogalmazott: „a vállalkozók régóta nem esznek pizzát. Ők azok, akik fizetik a számlát, hogy az állam és népes családja továbbra is gazdag feltéttel rendelkező szeleteket fogyaszthasson.”

Az állam a polgárra és magánszférára hárítja a túlköltekezés terhét

Édler András szerint az állam nemcsak túlköltekezik, de még hitelt is felvesz, hogy fedezze saját „étvágyát”, miközben a vállalkozókra és adófizetőkre hárítja a terheket. Felidézte, hogy az elmúlt három év szigorító intézkedései nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Az állami oldal kihátrált, nem karcsúsított, elmaradt az állami szolidaritás és megtakarítás helyett még többet költekeztek, így kizárólag az adófizetőkre és vállalkozókra hárultak a megszorítások. Ezt mutatja, hogy a korábbi szigorítások ellenére a költségvetési hiány 2023-ban még 6,6 százalék volt, tavalyra már 9,3 százalékra emelkedett, hívta fel a figyelmet a háromszéki kereskedelmi kamara elnöke.

Négy lépés a gazdasági egyensúly felé

Édler András egy alternatív, négypontos javaslatcsomagot vázolt fel, amely szerinte képes lenne helyreállítani a gazdasági egyensúlyt.

Első lépésként a bizalmat kellene visszaépíteni, véli Édler, aki szerint az állam háromszor is megszegte a vállalkozóknak tett ígéreteit, így elsőként átlátható és szakmai egyeztetéseken alapuló takarékossági intézkedéseket kellene bevezetnie. Az állami apparátus gyors és látványos karcsúsítására van szükség: azonnal meg kell szüntetni a fölösleges intézményeket és egy nyilvános ütemtervet kell közzétenni az állami túlköltekezés visszafogására.

Második lépés az áfahiány kezelése, sorolta Édler András, aki rámutatott, hogy Romániában a hivatalosan bevallott és be nem fizetett áfa aránya 30 százalék, szemben Bulgária 7 százalékos vagy Magyarország 2 százalékos mutatójával.

„Itt nem arról az áfáról beszélünk, amelyet a feketegazdaság miatt nem inkasszál az állam, hanem arról az áfáról, amelyet a cégek lejelentenek hivatalosan és mégsem folyik be az államkasszába” – fogalmazott. A kamara elnöke szerint a jelenség egyik lehetséges oka, hogy az adott cég eltűnik, de legvalószínűbb, hogy az adóhatóság egyeseknek elnézi az áfabefizetést.

Komolyan el kellene gondolkozni azon, hogy bizonyos ágazatok esetében bevezessék a fordított áfaadózást. Ez olyan mechanizmus, amelyben az áfa befizetése az eladóról a végső fogyasztóra hárul, így csökkentve az áfacsalások lehetőségét.

Édler András szerint ez az állam számára azért nem kényelmes, mert a cégek által befizetett áfából finanszírozza a kurrens költségeit, még mielőtt visszafizetné azt a nem végső fogyasztóknak. Ennek a likviditási problémának az áthidalására kellene felvenni egy egyszeri kölcsönt, mintsem folyamatosan elveszíteni az áfa kintlévőség 30 százalékát, véli a sepsiszentgyörgyi közgazdász.

A háromszéki kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint csak negyedik lépésben kellene következzen az államkassza bevételének növelése. Ha a vállalkozói réteg és a társadalom egésze részéről már kialakult egy bizalom az állammal szemben, akkor valószínűleg hajlandóak lesznek átmeneti jellegű tehervállalásra, legyen szó átmeneti adókulcsnövelésekről a cégek esetében, vagy egyfajta szolidaritási alapba való korlátozott idejű hozzájárulásra, összegzett Édler András.

(Nyitókép: Pixabay)