Munkaerőpiaci trendek a COVID után – az alkalmazkodóképesség a legfontosabb

A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásairól tartott online előadást Megyeri Mirtill a Zyntern.com startup vállalkozás társtulajdonosa a legújabb Kreatív Kolozsvár-esten. A magyarországi szakember egyebek mellett rámutatott: az elmúlt időszakban azok voltak a legsikeresebbek, akik tudtak alkalmazkodni a helyzethez.

Megyeri Mirtill elmondta, a vírus kitörésekor a munkahelyek egy része megszűnt, az életünk legtöbb tevékenysége (akár szakmai, akár magán) az online térbe terelődött át, és a fizikai izoláció folyamata kezdődött el. „Az emberek nem tudtak és nem tudnak továbbra sem találkozni egymással, de a szociális interakciókat fenn lehetett tartani az online csatornákon keresztül. Márciusban sokan felfüggesztették a szerződéseiket, a gyakornokokat és pályakezdőket pedig első körben küldte el a legtöbb cég, mivel ők igénylik a legtöbb figyelmet a cégek részéről. Az esetükben az integráció mindig egy erőforrást igénylő folyamat, és erre nem volt kapacitás a cégeken belül” – kezdte előadását.

Megyeri Mirtill tanulmányait a társadalomtudományok területén mélyítette el, 10 éve foglalkozik pályaorientációs és munkakeresési tanácsadással, dolgozott az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ) és a Nestlé-nél is. Néhány évvel ezelőtt társalapítóként létrehozta a Zyntern.com startup-ot, amely Magyarországon egy újgenerációs álláshirdetési portál fiataloknak.

Megyeri Mirtill a koronavírus munkaerőpiaci hatásairól is beszélt, amelyet a Zyntern cég kutatásai alapján mértek fel márciusban és áprilisban háromezer magyarországi fiatal megkérdezésével. Kiderült: a válaszadók 27 százaléka vesztette el a munkáját, 32 százalékuk pedig általános bércsökkentésre számított.

Az előadó szerint, akik a leginkább érintettek voltak ebben, azok a szakképzői szakmában dolgozó fiatalok, illetve a bölcsésztudomány területeken tanulók vagy dolgozók. A kutatásból továbbá kiderült, hogy a bölcsésztanulók vagy pályakezdők sokszor nyelvoktatásból éltek, és mivel a nyelviskolák bezártak, és nem tudtak gyorsan átállni az online térre, először az ott dolgozók leépítése történt meg. Ezen kívül általános aggodalom volt jellemző a válaszadókra, 32 százalékuk „kifejezetten aggódott” a jövőt illetően.  

„Karrierváltáshoz, vállalkozásindításhoz nem volt rossz ez az időszak”

Az előadó szerint azok voltak a legsikeresebbek, akik könnyen alkalmazkodtak az új helyzetekhez. „Fontos, hogy tudjunk alkalmazkodni ahhoz, ami körülöttük történik, mivel nem tudjuk, hogy meddig tart még ez az időszak. Vállalkozás indítására sem volt ez egy rossz időszak, mivel volt idő kidolgozni az ötleteket, és sok vállalkozásösztönző program is indult szerte a Kárpát-medencében” – mesélte Megyeri, hozzátéve, hogy ez az időszak sok szempontból kedvezni tudott azoknak, akik támogatást tudtak szerezni vállalkozásuk elindításához.  

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy karrierváltáshoz, fejlődéshez, tanuláshoz is ideális volt ez az időszak, sokan újra tudták definiálni, hogy mit szeretnének igazából csinálni, és sokan úgy kezelték a helyzetet, hogy „régen dédelgetett álmokat” próbáltak megvalósítani. Megyeri Mirtill szerint jellemző volt még a cégekre, hogy a digitalizáció nagyon felgyorsult, ami sokaknak nehézséget okozott, mivel meg kellett tanuljanak új szoftvereket használni. Ez azt vonta maga után, hogy egyes cégek „szervezeti szinten évtizedeket léptek előre az időben”.  

Emellett az automatizáció folyamata is nagyon begyorsult ebben az időszakban. Ez leginkább a kékgalléros területeket érintette, ott is a könnyű fizikai területeket, amiket tipikusan középkorú nők végeztek. Az előadó szerint ezeken a területeken a koronavírus nagyon nagy „időutazásra” kényszerítette a cégeket, mivel volt sok termelővállalat, amelyik el kellett döntse, hogy leállítja a termelést, vagy telepít új gyársorokat, és ezek a sorok ott maradtak azután is, hogy vissza lehetett állni a foglalkoztatásra. Szerinte az átképzés egyre fontosabb szervezeteken belül, és a jövőben olyan készségekre lesz szükségünk, amelyek „emberré tesznek”, mivel a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás fogja biztosítani számunkra, hogy hosszútávon is legyen munkánk.  

(Címlapi illusztráció forrása: Pixabay)

Kapcsolódók

Kimaradt?