László Emil a Hargita megyei Lázárfalván hat éve kezdett el komolyabban disznótartással foglalkozni, amikor megvásárolta első kocáját, majd négy malacát. Kitartó, lelkes munkával fejlesztette a telepet és 2024 decemberére sikerült megkapnia az úgynevezett A-típusú minősítést. A cél megvalósítása előtt azonban a fejlődést beászárnyékolta egy tűzeset, amely a farm jelentős részét elpusztította, viszont a nehézségek ellenére nem adta fel és sikerült újraépítenie a gazdaságot, modern, konform épületrészekkel. Az alcsíki tenyésztő a sertéstartás szabályairól, az ágazat kihívásairól osztotta meg tapasztalatait.

Olyan családban nőtt fel, ahol mindig voltak jószágok, köztük sertések is, így László Emil számára nem volt ismeretlen az állattartás világa, ugyanakkor a háztáji gazdálkodás keretein túllépve, komolyabban, mintegy hat évvel ezelőtt kezdett sertéseket tartani, amikor megvásárolta első négy malacát és kocáját.

„Mindig is jóleső érzés volt etetni, foglalkozni velük, gondozni őket” – mesélte. Rövid idő alatt kialakult a vevőköre is, amely évről évre bővült. Viszont egy pillanat alatt szinte minden a semmivé vált. A fejlődő gazdaság a tavaly tavasszal súlyos csapást szenvedett el. „Április 15-én hajnalban tűz ütött ki, és az udvaron lévő összes gazdasági épület leégett. Az akkor 14 állatból csupán öt malacot és három felnőtt sertést sikerült kimentenünk” – elevenítette fel a tragikus pillanatokat a fiatal gazda.

Bár a veszteség hatalmas volt, nem adta fel. „Tudtam, hogy nincs más választás, így újjá kell építeni mindent” – emlékezett vissza. Így jött létre az a sertésól, ami közel 90 négyzetméteren fekszik, amiben helyet kapott 2 darab 12 négyzetméteres malacoztató, mellettük pedig a nevelde és hízlalda is. Az épülethez tartozik még egy öltöző és egy gabonaraktár, ami a késztakarmány előállításának is helyet ad. Ez a telep már teljesen megfelelt az A típusú, konform kisgazdaságnak. A minősítést 2024 decemberében kapta meg – részletezte a gazda.

Az A-típusú minősítéshez szigorú feltételeknek kell eleget tenni. Az ólban kizárólag csak sertés tartható, külön elkerített udvarral, a helyiségben vezetékes víznek kell lennie, külön öltözőt kell kialakítani, ahol a gazda át tud öltözni, és munkaruháját elkülönítve tárolhatja, a belépési pontnál fertőtlenítő tálca elhelyezése is kötelező.

Emellett minden sertésnek fülszáma kell legyen, a gazdának pedig érvényes szerződést kell kötnie a helyi állatorvossal és egy fertőtlenítést végző céggel, amely évente többször elvégzi a szükséges rovar- és rágcsálóirtást. Ugyancsak szerződéses viszony szükséges az elhullott állatok elszállítását biztosító vállalattal, és félévente vérmintát is be kell küldenie – sorolta.

„Szigorú szabályok ezek, de szükségesek ahhoz, hogy tiszta, biztonságos környezetben tartsuk az állatokat, és megfeleljünk a hivatalos előírásoknak” – hangsúlyozza László Emil. A farmon jelenleg közel ötven egyed található, amelyek többsége a nagyfehér fajtához tartozik, az idéntől pedig a báznait is bevonta a tenyésztésbe. A sertésfajtákat jellemezve, megtudtuk, hogy a nagyfehér nagyon szapora fajta, akár 12-18 malacot is hoz almonként és kiváló anyai tulajdonságai vannak. Vegyes hasznosítású, kiváló hús- és szalonnaminőséggel. A báznai fajta zsírosabb, szalonnásabb, a húsa puhább szerkezetű, amit sokan kedvelnek. Igaz, kevesebb malacot ellik, 8-12 körül, de a húsminősége miatt nagy becsben tartják – magyarázta.

A tenyésztő szerint manapság a legtöbb gazda a hússertésekre állt rá, emiatt a zsírosabb, szalonnásabb sertések gyakorlatilag eltűntek a piacról. „Pedig a székely ember számára a szalonna alapélelmiszer. Ezért is szeretnék továbbra is mindkét fajtával foglalkozni, hogy ezt a hagyományos vonalat életben tartsam” – ismertette elképzeléseit László Emil.

Hozzáfűzte: „soha nem törekedtem törzskönyvezett állományra. Számomra a legfontosabb a minőség, hogy a vásárlóim elégedettek legyenek és visszatérjenek, mert a kliens hozza a klienst” – fogalmaz a gazda.

A sertéseket kizárólag hivatalos formában, állatorvosi jóváhagyással értékesíti. A legtöbb felnőtt állatot egy helyi vágópontnak adja el, amellyel szerződése van, de több vásárlója is akad, aki közvetlenül tőle vásárol malacokat, hogy maga nevelje fel az állatot.