Erdélyben, ahol az emberek a természeti erőforrásokat tisztelettel kezelik, ott a biodiverzitás is fennmaradt és ezzel együtt a gazdaság is egészségesebb – hangzott el többek között a Biodiverzitás és mezőgazdaság címmel, az Európai Unió támogatásával, a FarmBioNet projekt keretében nemrég megszervezett konferencián Csíkszeredában, a Vadgazdálkodási és Hegyi Erőforrások Kutató-Fejlesztési Intézetében.

A jeles szakmai értekezleten – melyen kutatók, szakértőket és gazdák vettek részt nagy számban a régióból – felvezetőként Mihai Pop természetvédelmi szakember ismertette a Co-Creating Coexistence (Co-Co) projektet, aminek célja, hogy elősegítse az emberek és a vadvilág harmonikus együttélését. Megtudtuk, hogy a tevékenység körülbelül 60 százaléka a pásztorkodáshoz, az állattartó gazdaságokhoz, illetve az ezekhez kapcsolódó politikai és gyakorlati kérdésekhez kapcsolódik. „Vállaltuk, hogy egy erős javaslatot dolgozunk ki az Európai Bizottság számára. Ez a javaslat a pásztorkodás és a vadon élő állatok kezelésének kapcsolatáról szól, különösen annak kapcsán, hogy ezek az élőlények hogyan és milyen módon védhetők” – fogalmazott a szakember.

Ben Mehedin, a Transilvania ADEPT Alapítvány menedzsere, a FarmBioNet projekt romániai hálózatvezetője érdeklődésünkre elmondta: „a biodiverzitás valójában az élővilág gazdagságát, sokféleségét jelenti, legyen szó növényekről, állatokról vagy rovarokról. A mezőgazdaságban azonban az utóbbi évtizedekben rengeteg tudást, köztük hagyományos ismereteket is elveszítettünk, különösen, ami a biodiverzitás védelmét illeti. Szerencsére Románia még mindig őrzi ennek gazdagságát, nagyrészt a hagyományos gazdálkodási módszereknek köszönhetően. Azokban a térségekben, ahol az emberek a természeti erőforrásokat tisztelettel kezelik, ott a biodiverzitás is fennmarad és ezzel együtt a gazdaság is egészségesebbé válik.”

Megtudtuk: az erdélyi kaszálók egyedülállóak a világon, hisz egyes helyeken a kutatók több mint 150 növényfajt találtak egyetlen négyzetméteren. De nemcsak a fajgazdagság, hanem ezek társulásának módja is különleges. Egy ilyen rét nemcsak az állatoknak biztosít táplálékot, hanem a beporzóknak is, ami végső soron a tej és a hús minőségére is hatással van.

„A természetbarát mezőgazdaság olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, mint a tisztább levegő, az egészségesebb talaj és a kevésbé szennyezett víz. A Fan Bionet projektben épp az a célunk, hogy ezeket a jó gyakorlatokat feltérképezzük, és elérhetővé tegyük más gazdák számára is. Örömteli, hogy egyre többen érdeklődnek, és nyitottak arra, hogy gazdálkodásukban a természetet is figyelembe vegyék, hiszen ez hosszú távon nemcsak a környezet, hanem a saját megélhetésük javát is szolgálja. A biodiverzitás a biosz – azaz az élet – szóból ered. Ha nem értékeljük az életet, akkor valójában semmit sem értékelünk igazán. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az a mezőgazdaság, amely a biodiverzitás védelmére épül, magasabb rendű bármely más gazdálkodási formánál” – fogalmazott a szakember.

Az előadók, meghívottak a szakmai felszólalásokat követően csoportos munkamegbeszéléseken vettek részt, majd a terepen is megtekinthették mikét működik a biodiverzitás a gyakorlatban, ugyanis egy látogatás keretében – Țăpuc Loránd, homoródalmási KongoFarm elnevezésű gazdaságában – testközelből is megismerkedhettek a megújuló mezőgazdaság biodiverzitásra gyakorolt hatásaival, valamint megtekintették azt a kísérleti mezőt, ahol a gyepfelületek regeneratív programja zajlik.

(Nyitókép: Farkas Endre)