Ez az arány közel kétszerese az Európai Unió átlagának, s a harmadik legnagyobb a tagállamok között.

Románia lakosságának 16,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húsos vagy azzal egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon, írja a Ziarul Financiar. Ennél csak két uniós tagállamban rosszabb a helyzet, Bulgáriában és Szlovákiában, ahol az emberek 18,7, illetve 17,1 százaléka van hasonló helyzetben.  

Magyarország sem áll sokkal jobban, ott a lakosság 15,5 százaléka nem jut elegendő húshoz pénzügyi okokból.

Az Európai Unió átlaga 8,5 százalék, derül ki az Eurostat adataiból, ami kevéssel haladja csak meg a hazainak a felét. Uniós szinten egy éve alatt sokat javult a helyzet, 2023-ban ugyanis még 9,5 százalékon állt a mutató. A húsevés Cipruson számít legkevésbé luxusnak, ahol a lakosság mindössze 1,2 százaléka számára jelent problémát, de jó a helyzet Írországban (1,8 százalék) és Portugáliában (2,5 százalék) is.

A makrogazdasági mutatók alapján Románia közel azonos szinten áll Lengyelországgal, azonban utóbbiban a lakosságnak mindössze 2,8 százaléka nem jut elegendő húshoz. Kevesen vannak azok, akik nem engedhetik meg maguknak a kétnaponkénti húsevést Hollandiában (2,9 százalék), Szlovéniában (3 százalék), Luxemburgban (3 százalék), Dániában (3 százalék), Svédországban (3,1 százalék) és Finnországban (3,9 százalék) is.

Kapcsolódó

Étkezési szokások: feleannyi húst eszünk, mint a portugálok és a spanyolok

Középkelet-Európában kisebb a húsfogyasztás, mint a kontinens többi tájékán.

magyar konyha hús húsfogyasztás disznóhús

Az Eurostat szerint az, hogy valaki, anyagi okokból, nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst egyen, a szegénység általi fenyegetettség egyik kritériumának minősül.