Az még hagyján, hogy Észak-Európa fényévekkel előttünk jár, de a régió országaihoz képest is lemaradtunk, márpedig, ha digitalizálni akarunk, adatközpontokra is szükségünk van.

A jelenkori társadalom és gazdaság egyik meghatározó globális folyamata a digitalizáció, ami egy új szolgáltatási ágazat, az adatközpontok rohamos fejlődését vonja maga után. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elektromobilitáshoz hasonlóan, Románia ezen a területen is beragadt a startnál, azonban a szakemberek szerint adottak a feltételek a látványos fejlődéshez.

„Az adatközpontok a digitális világ kulcsfontosságú építőkövei”, olvasható egy szakportálon, melyek célja a szerverek biztonságos üzemeltetése. A szerverfarmként is ismert adatközpont olyan épület vagy épületegyüttes, melyet speciálisan arra a célra alakítanak ki, hogy ott több vállalat szervereit és tárolóit tartsák és üzemeltessék biztonságosan és hatékonyan. A nagy adatközpontok ipari méretű üzemek, melyeknek az áramfogyasztása felér egy kisvároséval. Az elektromos energiának nem csupán a szerverek és adattárolók, hanem a nagyteljesítményű hűtőberendezések üzemeltetéséhez van szükség. Az internetkapcsolat sebessége és biztonsága szintén fontos kritériumok a szerverfarmok számára, csakúgy, mint az áramszünet esetén működésbe lépő tartalék energiaforrások és a komplex biztonsági rendszserek.

A Knight Frank tanácsadó cég Európára, a Közel-Keletre és Afrikára vonatkozó legfrissebb, 2023-as jelentéséből kitűnik, hogy Románia egyelőre kispályás az adatközpontok globális iparában. A vizsgált régiókban Zürich az éllovas 141,79 MW teljesítménnyel, megelőzve a dél-afrikai Johannesburgot (138,9 MW), Varsót (137,16 MW) és Münchent (132,69 MW). A középmezőnyt Manchester (78,53 MW), Isztambul (75,45 MW) és Bécs (63,38 MW) jelenti. Bukarest (14,98 MW) le van maradva Nairobi (15,98 MW) mögött, ellenben megelőzi Cairót (12,8 MW) és Casablancát (8,63 MW).

Bukarest a folyamatban levő beruházások terén sem áll fényesen, ezek mindössze 1,4 MW-ot tesznek ki. Ennél még a kenyai fővárosban is több van épülőfélben, 3,4 MW. A kezdeti levő beruházások tekintetében a román főváros még jobban le van maradva Nairobi mögött, előbbi esetében 1,8 MW-tal, utóbbiéban 27,2 MW-tal fog bővülni a kapacitás. Azt, hogy mekkora az igény az adatközpontokra, jól példázza, hogy Johannesburgban 111 MW a folyamatban levő, s 100 MW a kezdeti fázisban levő beruházások összeteljesítménye, Zürichben 29,47 MW/130,1 MW, Varsóban 25,2/121,52, míg Bécsben 5/98,6 MW.

Bukarest csupán a tervezett beruházások tekintetében áll jól, 37 MW teljesítménnyel, csak Casablanca (48 MW), Manchester (40 MW) és Isztambul (38,2 MW) előzi meg.    

Jön a Google? 

Az országban jelenleg mintegy 30 nagy és közepes adatközpont működik, ezek, Bukaresten kívül Craiován, Brassóban, Kolozsváron és Temesváron vannak. A kisméretű adatközpontok száma 100 körül van. Romániában a tavalyi év elején 3,2 W volt az lakosra jutó adatközponti kapacitás. Ezzel nem csupán a 22,6 W-os észak-európai átlagtól maradunk el, hanem a 4,5 W-os középkelet-európaitól is.   

„Bukarest és Ilfov régiós központtá válhat az adatközpontok iparában. Folynak tárgyalások amerikai és brit befektetési alapokkal. A nagy befektetéseket vonzó szabvány piacok Spanyolország, Lengyelország és Olaszország városai, Bukarest pedig a jövendő piacok egyike. Romániában az adatközpontok infrastrukturális kapacitása 100 MW alatt van, azonban egy évtized alatt, több milliard eurós befektetéssel 1000 MW-ra nőhet” – nyilatkozta a Business Magazinnak Mihai Manole, a Tema Energy vezető beosztású munkatársa. Véleménye szerint három-négy év alatt hét-nyolcszorosára nőhet a hazai piac.

Tavaly nyáron Bukarestben járt Thomas Kurian, a Google Cloud vezérigazgatója, s a cég nevében memorandumot írt alá a román kormánnyal. A tárgyalásokat követően Kurian és Marcel Ciolacu is általánosságokat nyilatkozott, azonban voltak olyan feltételezések, hogy a Google 1 milliárd dollárt meghaladó értékű beruházással adatközpontot létesítene az országban. Ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen új információ nem látott napvilágot.